Miután megcsodálhattuk a Pelesi kastély kincseit, berendezéseit, visszagyalogoltunk a buszhoz, és irány Brassó. Én bevallom, szebbnek gondoltam...viszont azt nem tudtam, hogy a lakosságának csak 3 %-át teszik ki a magyarok...még jó, hogy férjemmel mindketten beszéljük a román nyelvet. Én csak alapfokon, de megértetem magam. Néhány éve kénytelen voltam megtanulni az alapokat, ugyanis 99%-ban román nyelvű faluban vendégeskedtünk egy hétig. Jó volt..ahogyan én a tulajtól románt tanulok, ő meg tőlem magyart...
Brassó..itt megnéztük a Fekete templomot, kívülről, mert egy évben egyszer van zárva, és mi kifogtuk pont azt a napot. Tudni kell róla, hogy Erdély legnagyobb temploma. Bársonyhang feltette a kérdést: Ki tudja, miért Fekete templom a neve?
-A fekete sereghez van köze? -tettem fel neki bizonytalanul a kérdést.
-Nem. Mert leégett, és ráragadt a név.
Hajj..én kicsit örültem, hogy zárva volt..fájt a lábunk már nagyon...és volt, aki két lábon járó cefrés hordó volt már eddigre. Séta, a főtérre. Ahol sörfesztivál volt. Kaptunk egy órát nézelődésre. Ahogy kijöttünk a boltból, érdekes zsivajra, hangoskodásra, zörejre lettünk figyelmesek.
Hirtelen rengeteg fiatal foglalta el az utakat..leültek, táblákat vettek elő, és műanyag kupákkal verték a betont. Tüntettek. Még soha nem láttam ilyen közelről tüntetést. De ahogyan a 2-3 éves pici gyerek is kalapban ült az úton, az már a szívembe hasított. Egy gyermek. Istenem, ő még nem tud semmit!..Az aranybánya megnyitása ellen tüntettek.
Folytattuk sétánkat.Borkóstoló , sajt -és süteményvásár volt. Sajtokat vettünk, mert imádom. A fiú engedte, hogy végig kóstoljuk mindet. Utána vittem a vevőket, tolmácsoltam nekik..és..a fiú levágott egy jó nagy darabot, becsomagolta, majd nekem nyújtotta:
-Suvenir.
-Nekem?- néztem rá meghatódva. És kimondta a legszebb magyar szót, az egyetlen, amit tudott: Köszönöm...
Bevallom, meghatódtam.
Letelt az időnk, mentünk a szállásunkra. Kicsit volt bennem félsz, nehogy megint olyan szállásunk legyen. 4-en voltunk egy háznál elszállásolva, majdnem szemben a temető. Ajajj- gondoltam, remélem nem a temetőházban szállásolnak el?
És a meglepetés. Csodálatosan mosolygó hölgy, szép igényes lakás, és végre franciaágy, cardo matrac, és éjjeli lámpa. Nappali..bőrülővel..és a vacsora..finom volt..sütemény..pálinka, bor..bort azt ittam. A hölgy leült közénk és két órát végig beszéltünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése