Megint itt tartunk....

Alig ért véget a perzselő, forró nyár, szinte észrevétlenül beköszöntött az ősz. Nem szeretem az őszt, mert minden mozdulatában benne van a vég, az elmúlás. A természet hallgatásba burkolózik, eltűnnek a madarak, csak kövér verebeket látok még olykor felbukkanni az udvaron magasodó tujánkon. Néhány éve már nem engedem a férjemnek, hogy a macskának lelője Őket. Fogjon a macska magának!
Nem gyilkolunk- semmit. Nincs erőszak(gyűlölöm és a vért sem bírom elviselni). Szerencsére pár éve anyósomék is leszoktak a disznóvágásról, így oda sem kell menni. Utáltam. Már előző nap este minden bajom volt. Mint egy erőltetett menet- olyan volt számomra a disznóvágás. Valahogy az ősz itt ragadt. A fű még mindig zöldell, hónak nyoma sem volt eddig, a karácsony is gyorsan megérkezett és tova is suhant, hogy jövőre újra szeretettel a szívünkben várhassuk.
Búcsúzunk az évtől. Nem szoktam, de nagy vonalakban visszanéztem... Kisebb apróságokat leszámítva, csak jó dolgok történtek velünk. A fiam elballagott az általánosból, a lánykám Pesten tanul és gyönyörű, mi pedig a férjemmel éljük a szokásos mindennapi életünket. Sokat, sokszor voltunk nyaralni, ősszel Brassóba is eljutottunk, és bizony a 2500m -s Fogarasi hegyek képe még mindig fel- felvillan lehunyt szemeim mögött.
Sokat írtam, mondhatni rengeteget..szépeket.
Én azt kérem Istentől ettől rosszabb évünk soha ne legyen!

Boldog Új Évet Mindenkinek!

Utolsó nap

Utolsó nap


Utolsó napja köszöntött ránk
az évnek, valami véget ért
Lezárult egy korszak életünkben.


Múlttá vált események emlékképei
felderengenek előttünk
Voltak örömök s fájdalmas  csaták
Melyeket magába foglal életünk.



Ismét eltelt egy év, ránk
köszönt egy másik
Vajon milyen lesz az új év
Lesz-e reményünk , célunk
és lesznek-e álmaink?



Mert álmok nélkül üressé
válik életünk, nincsenek remények
s a lélek is csak vegetál
Álmok nélkül monoton, szürke

hétköznapok várnak ránk,

                                                  s ehhez már a vágy sem asszisztál.

                                             A hit s a szeretet a két legfontosabb
                                             dolog, ha hiszünk önmagunkban
                                         Nincsenek legyőzhetetlen akadályok.
                                                A szeretet, a szeretet az élet
                                                kulcsa, a szeretet az egyetlen
                                                mely minden szívnek a titka.
                                               A szeretet, mely elfogad, befogad
                                               melegséget áraszt, a szeretet
                                               hatalom ,ajándék mely
                                                Mindörökké Téged választ.

Varga Patrícia 

Gyorsan elillant...

Ahogy vártuk..ahogy készültünk rá...most kicsit fáj, hogy tovaszállt. Gyorsan elrepült a Karácsony...csend van és egy kis melankolikus üresség maradt utána..ma már dolgoztam..2-3 nap, és itt van a Szilveszter. Azt már nem szeretem..nem érzem a Karácsony csodálatos varázsát általa...és az új év..ismét egy új év..Vajon, milyen lesz? Ma meghívtak az írók főiskolájába..egy héten egyszer van..nem tudom..csábít:-))

Még mindig ünnep

Szeretem..és annyira vártam! Írhatnak bármit róla, nem érdekel..csak az, hogy nekem, nekünk(a családomnak) mit jelent. Pihenek. Pihennék..de egy nőnek ugye ilyenkor is van dolga..főzni, mosogatni,a  vendégeket kiszolgálni. Nem csoda, hogy fáradt vagyok. Ma valaki felkért, hogy iratkozzak be az írók főiskolájába..hm..most végeztem el egy agráriparit..kész az új verses kötetem, még nyers állapotban..le kell formázni, helyesírás- javítás..stb...de ráérek..kiadót keresek- új kiadót. És bevallom, nem tudom, mit hoz az új év. Emberek tűntek el mellőlem, és jöttek újak. Van aki rövidebb és van aki hosszabb ideig kísért utamon- elfogadom..
Jó így..jól vagyok..nem hiányzik senki:DD

Karácsony

Ma van Karácsony első napja. Tegnap a Szenteste varázslatos volt..ahogy hagyománnyá vált anyósomnál ünnepeltük..együtt, kicsik és nagyok. Ott volt az ünnepi estebéd, vagy vacsora és az ajándékosztás. Mi minden évben amíg tehetjük mindenkit megajándékozunk egy meghatározott összegben...Érdekes, nekem mindegy mit kapok, mert örülök mindennek,...de nehéz nekem ajándékot venni, mert szinte megvan mindenem..nem szoktam, de most kértem, étkészletet, poharakat, plédeket, illatszereket és aranyat-ne..mert van millió..az aranyat meg nem szeretem..hát..pénzt kaptam..a lányoméktól meg egy névre szóló , bekötött piros mappát, hogy abba írjam az új verseimet- talán ennek örültem a legjobban...és..annak, hogy szeretetben . békében együtt volt a család:-))

Ígéret

Ígéret

Lányom a reggeli kávézás közben, ami nálunk ma 11h-óra volt ígéretet akart kicsikarni belőlem.
Nos..nehezen nyeltem le, hogy Ő mindig ment a saját feje után..tudtam, hogy el fog bukni, de hajthatatlan volt..nem tetszett, mikor megtudtam(nyáron), hogy cigizik, amit én és a férjem utálunk- soha nem ittunk be, és nem gyújtottunk rá..és azt , hogy az alkoholt is szereti..annyiszor sírtam magamban, és kérdeztem:Istenem, miért? Aztán Osho-t tanulmányozva- megértettem..és elfogadtam..nehezen..és hosszú folyamat volt..a gyerekeket nem lehet a saját képünkre formálni..attól, hogy nekem ezek a dolgok nem jók, ő szeretheti..az Ő élete, az Ő útja..az ő gondolatai, cselekvései..elfogadtam...
Reggel azt kérte tőlem, ha híres látványtervező lesz/ez az álma, ősszel újra felvételizik a Művészeti Egyetemre), akkor megrendezésre viszi a Mary Jeanne kalandjai c. regényemet..de el kell szívnom vele együtt egy szivart....:-))

 

 

 

 

Visszatértem..egy kis időre...

Egy darabig itt lezártam a blogjaimat. Nincs mindenre időm..és ugye a változással haladni kell..kellett. Karácsonyi készülődés, vizsga, előtte még hétvégén a fővárosban is voltam a lányomnál- ott kikapcsoltam, és megnyugodva, feltöltődve jöttem haza.
Már holnap szenteste lesz..eljött..szeretem:-)Itthon vannak a lányomék, együtt van a család. A fa feldíszítve, az ajándékok alatta,a torta a hűtőben, a sült csirke az asztalon...Karácsony..fenyőillat terjeng..és illatgyertyák fénye töri meg a sötétséget.
Kevesebbet vagyok itt..elkészült a saját weboldalam, amit folyamatosan szerkesztek, és ott közlök részleteket a már megjelent könyveimből...
Mindenkinek Békés Boldog Karácsonyt kívánok!
 

Kézcsók

Hm..ma valakitől kézcsókot kaptam- gondolatban. Mit is jelent a kézcsók? Tiszteletet elsősorban a nő iránt. Nos..nem minden nő kap kézcsókot, a mai világban meg igencsak ritka:-( Sajnos, de kiment a divatból. Miután megláttam a képet, elmosolyodtam. És mindjárt kutatni kezdtem agyamban, én hányszor kaptam a valóságban kézcsókot? Régebben, néhányszor..érdekes, amelyik férfitől kaptam, az nem nyomult. Udvarias volt...kedves, gyengéd...Utoljára kitől is kaptam? A férjemtől..a rakott karfiolért, amit nem szeret, de az annyira finom lett, hogy így nyilvánult meg benne a köszönet.
Mi nők vágyunk-e a kézcsókra? Hogy néha kifejezze a másik nem irántunk a tiszteletét? Hogy elismerje, hogy nők nélkül milyen nehéz és magányos lenne az élet?
Én igen..bár ha kapok, akkor pirulok és zavarba ejt. Pedig nem vagyok egy pirulós fajta:D

Gondolatok nélkül

Üresen telnek a mindennapjaim. Még mindig szabadságon vagyok, így kényelmesen takarítgatok, nem kell kapkodni. A kényelmes az idézőjelben van, mert mellette dolgozok itthon a vállalkozásunkban, meg főzök, mosok- szinte mindennap. Elfáradok..és már nincs kedvem írni..néha egy- két verset alkotok...de fő a karácsony! Most lélekben már arra készülök..nincs bennem harag, gyűlölet csak csendes nyugalom. Gyorsan eltelik..és átlépünk az új évbe. Hogy mit hoz a jövő? Nem tudom..csak hagyom...hagyom, hogy legyen....

Közeleg...

Már csak néhány nap..szűk két hét, és itt van a karácsony. A Karácsony a szeretet ünnepe. Én személy szerint- szeretem.Minden költségével, minden velejárójával együtt. Igen..és már várom...Lassan kész leszek a nagy takarítással. Utána jön az ajándék vadászat. Az még egy izgalmas dolog. Eldönteni, megtalálni, hogy kinek mit vegyünk..olyanokat, hogy örömet szerezzünk vele. És az ünnep..maga az ünnep csodálatos..gondtalan, együtt vagyunk és tele szeretettel...

Ígéret

-Szeretsz?- kérdezte a lány félős mosollyal az arcán.
-Szerethetlek?- kérdezett vissza a fiú.
A lány szíve nagyot dobbant..szeme észrevétlenül könnyezni kezdett.
-Iiigen! - szinte már kiabálta, amennyire kifért a hang a torkán.
-Megígérem, amíg itt leszek (a földön) szeretni foglak, ahogy csak tudlak.
A lány szíve hevesebben kezdett el dobogni. Valami melegségszerű érzés kúszott fel benne, és a jobb oldalán összpontosult a borda alatt. Elöntötte egész bensőjét, és egyre csak erősödött az érzés. Megértette, a férfi belőle egy darab, lélekdarab, és újra beilleszkedtek egymásba...hagyta lefolyni arcán a boldogság könnyeit...

Nem hittem volna....

Könyörtelenül beköszöntött a tél első hulláma. Hírnöke a szél, tegnap keményen megmutatta uralmát, a világ s a tartozékai felett. Köztük rajtam is..kint dolgoztam(volna), de küzdöttem vele keményen, mert szinte kifújt mindent a kezemből. Jó másfél órát küzdöttem vele, utána bementem mérgesen. Ilyen nincs! Ez még csak a kezdet! Nehogy már kifogjon rajtam! De a hideg mindig legyőzi fényigényes gyengéd lelkemet.
Aztán a délután nyomott hangulatban telt el..érzékeny lelkem csendesen hallgatott. Míg este rátalált valaki..valaki aki ellen hiába küzdöttem. Valaki, akit itt érzek magamban hol gyengébben, hol erősebben attól függően, hogy hogyan fókuszál rám.Soha nem éreztem ennyire erősen, mint most..minden szava bársony - érintésként fut végig enyhén megremegő testemen. Nem hittem volna, hogy Ő is pontosan emlékszik minden leírt szóra, minden képre, minden zenére, amit egymásnak küldtünk. Tudom, megértettem, érzem..Ő az egyetlen..az egyetlen lélekpárom, mely belőlem egy kiszakadt darab. Hiába tiltakozunk, olyan erővel köt össze minket a lélekkapocs, amely eltéphetetlen..örök és nem e világon köttetett. Megtaláltalak! Ígérem, ha leszületünk majd újra ide, valós énedben csakis Téged választalak....

"Ha írásról van szó, nélkülözhetetlen vagy"

Közölte velem valaki, valaki aki fontos a szívemnek, a kora reggeli órákban. Meglepődtem, de bágyadtan elmosolyodtam. Tényleg?
-Igen. Te vagy a legjobb!
Hm..jólestek a szavai. De mi van ha nem írásról van szó? Akkor nélkülöz..mert sorsunk valahol egybefut(majd), de nem most. Most mindkettőnknek más a valós élete. Érezzük egymást..nagyjából ismerjük a másik életét, de...
Itt a de...nem akarom, hogy fájjon..a hiánya..a sóvárgás...a léte, amely nem tapintható számomra, és csak a mentális síkon létezik. Olyan jó, hogy van..még ha csak így is. Hálás vagyok, hogy ismerhetem. Akárhányszor, akármikor kommunikálunk, lelkünk összefonódik, egymásba simul..és a könnyedségen kívül csak a csodálatos kimondhatatlan, leírhatatlan lelki szárnyalás érződik..
Azt hiszem, szerencsés vagyok, hogy ezt megtapasztalhattam...Boldog vagyok..és szeretnék átölelni minden embert, akit szeretek(valamilyen szinten)....

Télhercegnő

 

:-) Tegnap ezt a becenevet kaptam. Nem tudom, valahogy nem vagyok egy becézős személy. A fiamat szoktam, meg akivel hülyéskedek- olykor, de többnyire kimondom az illető használt nevét.
Télhercegnő...leírva, és elhangozva is szép csengése van a szónak. Bevallom, megfogott elsőre. Elmosolyodtam..és már ott is volt a jól ismert szócska , vajon miért éppen ez?
Valaki egyszer már hívott My Princesse-nek..akkor is melegséggel töltött el a becézés. És voltam már Szivem, baba(na ezt nem szeretem, ahogyan a babyt sem), voltam Husi..stb.
Ha mögé nézek a szónak, nem illik rám. A hercegnők mindig okos, művelt, előkelő, stílusos személyek voltak- ez stimmel, de ha társítjuk a szót valamihez, mint jelen esetben a télhez, akkor felveszi a társított dolog tulajdonságait. Hideg, tiszta színű, komor, haldokló, kimért- nekem ilyen a tél. És én utálom a telet...gyűlölöm..szinte csak átvegetálom az egészet. Jó lenne, ha medve lehetnék, és átaludnám az egészet...vagy három hónapra elutazni, ahol örök nyár van, meleg és fény....

Boldogság

Boldogság



Rövid volt az idő és az út,
 amelyen velem jöttél..
Betoppantál, magányos óráimban
 arcomra olykor mosolyt fakasztottál.
 Megmutattad egy másik énedet,
 nem tetszett, de elfogadtalak.
Koszorút adsz, halálról, végzetről
beszélsz, nem félek, az életem
 csak az enyém, s én boldogan
 hajózok az élet tengerén.



Akadtak , akadnak hullámok
 s viharok, előbb utóbb magamban
 mindig rendet rakok, kedvellek,
 bár nem tudom ki vagy, tudnod kell,
 Veled, de Nélküled is boldog vagyok.
Kevés az idő s a szó, amit nekem szánsz,
 érzek valamit, lelkedből felvillanni
egy aprócska érzelem- darabkát.



 Elvonnak tőlem buja nők s
 buja szavak, férfi énedet
 darabokra hasítják az érzelmek,
 kedvellek, olykor egyetlen pillanatra
 érezlek, de nem adhatok mást,
 csak a lelkemet....


Varga Patrícia

Két idegen

Két idegen



Éreztem valahonnan ismerlek
Ugyanazok a szavak, ugyanaz a
lélek- érintés, Talán valamikor
Egy-ek voltunk egy másik világ
küszöbén.



Annyi fájdalom, annyi szenvedés
után, lelkem megpihent s a
tüske is meghalt benne már
Nincs harag, elszállt a gyűlölet
Megértettem, bárhol vagy
Lelkem  Téged csendesen követel.



Valós lényedet nem ismerem
Hogy akarom-e? Nem, nem
kell nekem! Elég a lelked, mely
néha átölel, jóleső az érzés
s szemem a távolba mered.



Alakod homályos, távoli
a ködben, nem látlak
de érezlek, s tudom ebben
a világban el nem érhetlek.


Varga Patrícia 

Szavak

Kimondott s ki nem mondott szavak
Elejtett mondatok, rejtett tartalmak
Érzések, képzelt érintések, meghitt percek
Egy álomvilág kapuján belépve elérhetőnek
tűnnek. Más az álomvilág és más a valóság
Egy a közös bennük, ha hagyjuk, ha merjük,
ha megőrizzük, általuk lágyan megérinthetjük
a vágy s a szeretet burokba zárt mámorát.

Meglepődtem

Tegnap ezt a képet kereste nekem valaki, valaki, akit nem is ismerek. A név volt ismerős, de mögötte ugye bárki lehet. Bevallom, már nem érdekel ki van a profil mögött..csak az, hogy hogyan viszonyul hozzám..Tud-e adni, gondolatokat, impulzusokat, lélekérzéseket..stb.
Nos...meglepett, mert tényleg kedves gesztus volt tőle, és eltalálta, megfogott a kép, főleg most Karácsony közeledtével, még érzékenyebb vagyok. Imádom a gyerekeket, bár örülök annak, hogy az enyémek már nagyok, majdnem önellátóak, és bármikor kibabázhatom magam, ha arra van szükségem, mert a rokonságban van bőven változó korosztályú és nemű gyermek.
A Télapót meg megint szeretem, mert jóságos, idős, nyugodt és tele van szeretettel..és ugye ad- jelképesen.
Nem akartam az ajándékozásról most írni, de meg kell említenem, hogy köszönöm mindenkinek aki elhalmozott ismeretlenül is ajándékokkal. Tegnap és ma is rám borul az ajándéközön, olyan emberektől, akik nem is ismerőseim, és soha nem is jártunk egymás profilján. Bevallom, meghatódtam. Ez az önzetlen adás. Amikor úgy adok, hogy nem várok semmit érte, és figyelem a reakciót. Az a legjobb az egészben. És nem is azoktól kapok, akik megtehetnék, vagy akik ismerőseim! Történnek még furcsa dolgok. Számomra ezek a megnyilvánulások az élet apró csodái. És igen is, egy férfinek illik adni..ha ad(bármit) azt jelenti, figyelek Rád, kedvellek, érdekelsz, fontos vagy nekem...És mondhat bárki bármit, az a férfi aki nem így cselekszik, önző, egoista, érdektelen:DD

Gömbök násztánca

 

Gömbök násztánca

Emlékszel?
Egyetlen Karácsonyra?

Kinéztél az ablakon.

Tél volt, hideg hó és magány.

 

Eljött a Karácsony

Szép volt az ünnep

Mégis hiányzott valaki

Ki Benned oldaná a csendet.

 

Gömböket raktam a fenyőfára

Egy pirosat és egy kéket egymásra

Én voltam a piros gömb, Te a  kék

Így jelképeztem, hogy mindig velem légy.

A gömbök egymásnak szerelmet vallottak

Gyengén érintve egymást, ha jött egy

aprócska fuvallat. Hogy így is érezzék a

másikat. Az idők végezetéig együtt maradtak.

Varga Patrícia 

Vajon mi felnőttek várjuk a Mikulást?

Emlékszem kisgyermekként nagyon vártam. Bátyámmal(1,5 év van közöttünk) megmostuk a csizmáinkat szépen, és kiraktuk az ablakba. Reggelre tele volt mindenféle finomsággal. Akkor még divat volt diót, narancsot, almát rakni bele..az almának nem nagyon örültem,mert már akkor sem szerettem.
Reggel mikor felébredtünk, az volt az első reakciónk, hogy szaladtunk az ablakhoz. Jó volt gyermeknek lenni- gondok nélkül. Bár én mindig vártam, hogy felnőtt legyek...és azt hiszem én jobban érzem magam felnőttként.
Két gyermekem van(már elég nagyok) de minden évben ugyanúgy kapnak Mikulás csomagot..sőt, a lányom barátja is. És mi a felnőtteknek is szoktunk adni, nekik közösen...így a télapó is költséges ünnep nekünk..de adni annyira jó érzés. Az idén is 8 télapó csomagot készítettem...és tele minden minőségi csokikkal..ha adunk, adjunk normális dolgokat.
Honnan is ered a Mikulás elnevezés? 

Szent Miklós Közép – Keleten született 350 mérföldre Betlehemtől. A Szent Miklósról szóló legendák nagyrészt egymásba mosódnak, de bizonyosan tudható, hogy a IV-ik században élt, Myra (mai Törökország területén) bíborosa volt és a XVI-ik században avatták szentté.

Nem kevesebb mint 21 csoda kötődik nevéhez és a történetek szerint pártfogásába leginkább a bírók, bűnözők, tolvajok, szegények, tengerészek, utasok, menyasszonyok szegény gyermekek és iskolások tartoztak.

Miklós, szüleinek halála után elhatározta, hogy örökölt vagyonát a rászorulók megsegítésére fogja felhasználni.

A századok során rengeteg legenda jelent meg Szent Miklós jótetteiről. Mindezen történetek segítettek megérteni csodálatos karakterét és azt, hogy miért tekintették őt a szegények megsegítőjének.

Az egyik legismertebb legenda három szegény lányhoz kötődik, akik nem tudtak megházasodni siralmas anyagi hátterük miatt. Az elmondások szerint mikor elérkezett a házasodás ideje a legnagyobbik lány számára Szent Miklós egy arannyal teli zsákocskát eresztett le a kéményen keresztül a szegények házába. Ugyanígy járt el a második lány esetében is. Mikor elérkezett a harmadik lány házasodási ideje is, a lányok apja egész éjjel őrt állt, hogy megtudja ki a titokzatos megsegítőjük. Azon az éjjel, a lányok apja megleste, ahogyan a bíboros éjnek idején ereszti le a zsákot a kéményen keresztül. Habár Szent Miklós megkérte az apát, hogy ne árulja el titkát, az apa nem tartotta be az ígéretet és az elkövetkezendőkben bárki ajándékban részesült Szent Miklósnak tett köszönetet érte.

Most

Most


Puha takaród átölel,
bársonyosan érinti testedet.
Jóleső melege eláraszt,
most, most szökj el
az álmok világába.



Csodás álomvilág rabul ejtette
fáradt testedet, lelked
 kiszabadult s önfeledten szárnyalt
 a felhők felett. Egy másik világba
invitált, hol gondolatok nélkül
 létezel, s egyetlen érzés irányít
 a szeretet. Hol megszűnik minden
 fájó érzés, a múlt lepelje
szétfoszlóvá válik, hol nincs test,
 nincs tudat, Csak a lélek
örök, a lélek szabad.

Kék világ

 Kék világ


Hidegen s magányosan
 köszöntött rám a reggel,
 a tudatom fáradtan lézengett,
 Szavak vártak, melyek csalódásról
 susogtak Éreztem a szavak
 súlyát, s a nemléted hiányát..



A másodperc töredékében
lelkem a lélekrezgéseidre fókuszált,
 éreztem, hogy valami jóleső
 érzés melegen ölel át..


Kék s piros ellentétes színek,
 bár mindkettőt szeretem,
az ég csodás elmélyült kékje
 szabadon szárnyaló madarakkal
valami enyhe vibrálást kelt
 benne. Piros, vörös a tűz, az élet,
 a pezsgés a lüktetés, mégis
 van elrejtve benne valami ,
 valami nyugalom a zene által,
 ha az ember a képek mögé néz.


Titokzatos világ rejtett ura,
 ki szabadon szárnyal a felhőket
 s a kék eget uralva. Tüzes,
vibráló lényemmel betoppantam
 birodalmadba, megtörtem felépített
világod nyugalmát, gyengéd
 szavaimmal zavart okoztam
kőfalakkal védettnek hitt lelkedbe,
 itt állok a kapuid előtt s
 kérlek engedj, engedj be!