Megértettem

A tegnapi napon megértettem a lényeget. Bár nem nagyon akartam elmélyülni a gondolatok világában és nem is kerestem a Miért-eket. Rájöttem, a lélek impulzusait, rezgéseit a gondolat által szabályozhatjuk. A lelkünket magát nem irányíthatja  a tudatunk, mert a lélek önálló, szabad és örök. De a fájdalmát, az örömét a kitöréseit enyhítheti. A lélek érez. Hol gyengébben , hol erősebben. Attól függően mennyire van csend körülöttünk, és mennyire fókuszálunk a lélek- lovasunkra. Ő bennünk van, bennünk létezik, csendben meglapulva. Ha állandóan rágondolunk, akkor még jobban éltetjük magunkban, és a lélek annál jobban sóvárog utána...egyenes arányosság...
Ha valaki nagyon szenved, akkor nem szabad annyit rágondolni és tompul a fájdalom éle. De! Még mindig jobb azoknak az embereknek, színesebb a világuk, akik táplálnak,, éltetnek magukban egy mentális világot. Mert...van egy hely..ahol szabadok lehetünk, megélhetjük azt, amit a valóságban nem(biztos).

Kék világ

 

Betévedsz valahova..gyorsan körülnézel..először. Elvakít a kékség...olyan sejtelmes nyugalmat áraszt. Titokzatos valami (valaki ) van mögötte. A látvány lenyűgöz. Nem gondolkozol, nem érzel semmit csak ámulsz, csak létezel könnyedén. Aztán tüzetesebben nézel szét..olvasgatsz..a mosoly felderül arcodon.  Érdekes..értelem, ízlés, stílus.Magány? Kevéske fájdalom? El kezdesz érezni..valamit..ott legbelül. Nem tudod megfogalmazni, hogy mit érzel. Egy enyhe lüktetést, enyhe nyugalom, melegség borul rád könnyű fátyolként. Jól érzed itt magad....észre sem veszed és vonzódsz..valamihez..valakihez..A percek peregnek, az idő telik..gondolsz rá..keresed..lágyan, finoman kopog lelked ajtaján..s beengeded...beenged, mert hinni akarsz újra a mesékben..

Aztán eljön a  reggel..hideg szavak, üresen koppannak..valami megváltozott..az éjjel..nem érted..nem tudod mi az, de érzed a hideg közönyt lassan fojtogatón felkúszni testeden...

"Látni a jövőben keringő múltat"

Na ez a mondat megfogott....első olvasásra is. A férfi aki írta, nagyon szépen fogalmazott. Aztán el kezdtem értelmezni a leírt szavakat.
Jövő- múlt
Látni- kering
Hm..és hol van a most, az örök jelen? A szavak mögött. A jövőben keringő múlt a jelen. Ami volt, aki volt a múltban itt van a jelenben újra és újra. De mi van itt a jelenben a múltamból? Egy személy, egy érzés? Érzés nem lehet. Mert minden érzés más és más. Nincs két egyforma érzés, ahogyan"Kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba sem".
Szeretni sem lehet egyformán senkit.
Egy személy? Talán.
Egy lélek? Egy lélek, akivel egy másik idősíkban együtt létezhettem? Akihez akkor valamilyen formában közöm volt? Talán igen. A hasonlóan gondolkodó lelkek megtalálják , bevonzzák és segítik egymást.

Két tekintet

 

Két tekintet van: a testé meg a léleké. A testi szem néha feledhet, de a lélek szeme örökké emlékezik.

Alexandre Dumas

Hm..még nem olvastam, nem hallottam ezt a mondatot sehol. Délelőtt írta nekem újdonsült barátnőm.
Az érdekes az, hogy mielőtt ezt olvastam volna, tudtam, éreztem, hogy ez így van. Talán nem így fogalmaznám meg: "A szem a lélek tükre...tükör, amelynek két oldala van..egy fényes és egy matt hátoldal. A fényes oldal, a szemünk, amellyel a valóságot láthatjuk, a matt oldal a belső szemünk, amellyel lehunyt szemeink alatt is látunk...ez a szem a lélek szeme, mely örökké figyel, s örökké létezik. Ha könnyezünk, mindkettő könnyezik..a lélek- könnyek a belső oldalon, befelé folynak, vissza a lelkünkbe, ahol a fájdalom nagyságától függően vérpatakokká válnak...
A valós könnyeink pedig lassan csordogálnak le szomorú arcunkon égető nyomot hagyva maguk után...



 

Ha megkapnánk

Ha rögtön megkapnánk, ha a miénk lenne, egyetlen pillanatig élveznénk..utána már megszokott lenne számunkra. Szeretnéd, mint ahogy szereted a nejedet, a gyermekeidet, de..és ott a de...Így nem kapjuk meg, de a miénk, bennünk él örökre- bevésődött. Néha fáj, néha meg annyira csodálatos az érzés, már pusztán az hogy létezik, hogy ismerheted, hogy néha lelked összesimul az övével..ezt nem mindenki érezheti ám! Szerintem kivételesek vagyunk..igen szenvedünk..de mikor újraéledünk, összerakom magam- én így hívom, olyan nyugodt, csendes, lebegős az érzés..és lehunyt pilláink mögött láthatjuk..örökké..jól van ez így..ettől szép ez az egész..csak gondolj bele...érzed, szereted, de nem birtokolod..mert soha nem éred el...

Kék világ

 Kék világ


Hidegen s magányosan
 köszöntött rám a reggel,
 a tudatom fáradtan lézengett,
 Szavak vártak, melyek csalódásról
 susogtak Éreztem a szavak
 súlyát, s a nemléted hiányát..



A másodperc töredékében
lelkem a lélekrezgéseidre fókuszált,
 éreztem, hogy valami jóleső
 érzés melegen ölel át..



Kék s piros ellentétes színek,
 bár mindkettőt szeretem,
az ég csodás elmélyült kékje
 szabadon szárnyaló madarakkal
valami enyhe vibrálást kelt
 benne. Piros, vörös a tűz, az élet,
 a pezsgés a lüktetés, mégis
 van elrejtve benne valami ,
 valami nyugalom a zene által,
 ha az ember a képek mögé néz.



Titokzatos világ rejtett ura,
 ki szabadon szárnyal a felhőket
 s a kék eget uralva. Tüzes,
vibráló lényemmel betoppantam
 birodalmadba, megtörtem felépített
világod nyugalmát, gyengéd
 szavaimmal zavart okoztam
kőfalakkal védettnek hitt lelkedbe,
 itt állok a kapuid előtt s
 kérlek engedj, engedj be!


Varga Patrícia 

Magány

Magány


Rajtam is aranyköntösként
pompázik magányom.
Elgyötör a hideg, de gyógyítja
lelkem a gondolat
 Kincset találtam és azt fontolgatom
 hol őrizzem , melyik helyen
van nagyobb biztonságban?
A lelkemben nem látja senki
 a szívemből elrabolhatja bárki :



A kincset ne féltsd, nem kell elrejtened
Ki ellopni akarja, nem biztos, hogy azt
érdemli meg. Egy kincs, öröm, ajándék,
de bánat is lehet, hideg téli borongós
nappalon öleld át a szívemet.

Szeretem

Szeretem


Szeretem, ha írsz, szeretem,
 ha gondolsz rám,
bár nem tudom ki vagy.
Nem látlak, nem hallak,
 homályosan jelensz meg a ködben.
De érezlek.Mikor nálam jársz,
 ott marad valami halk lépteid
nyomán. Még nem tudom mi az
, ismeretlen érzés, szeretném megfogni,
 s a magaménak tudni.
 De az érzés tova száll,
elillan, mint lepke könnyű
 pillanatvarázs. Szeretném a
magaménak tudni, mélyen
 elraktározni lelkemben,
de tovalibben suhanó
 szelek szárnyán, könnyedén
a sötétben.

A gondolat

A gondolat


A gondolat bennem itt ragadt,
 lapul, surrog, állandó mozgásban
 tartja a tudatomat. A gondolat,
 hogy valamitől rettegsz,
s kincs, amit leltél féltesz,
 ha akarod, rejtsd el, de ne hangok s
szavak nélkül tedd mindezt:



Egy személy, egy lélek, ki
a kincset jelenti Neked
Egy havas délelőttön rátaláltál
s lényedbe beengedted.
Szeretnéd magadban tartani
Rabul ejteni az érzést,
Ő jelenti Neked a kincset s félted.

"Lelkem óceánja"

"Lelkem óceánja"


Lelkem helyén most egy hatalmas kéklő óceánt érzek. Nyugodt víztömeget, mely hűs, picit haragos kék és nyugodtan ringatódzik. Átöleli őt a csend fátyoltakarója és óvón védőn beburkolja. Így látom(érzem most) a lelkemet lehunyt szemeim mögött. Egy hatalmas, magányos víztömeg. Nyugalom szövi át hűvös vizét. Már nincs jéggé fagyva és nem érez fájdalmat. És haragot sem. Gyűlöletet sem. Néha a sajnálat feldereng benne. Sajnálja azt, hogy mindig így végződik. Újra és újra.
Az érdekes az, hogy nem miattam. Annyiszor megfogadtam, hogy nem hiszek többet neki, úgyis ugyanaz lesz a vége sokadszorra is. Ő nem változik. Mert nem akar. Makacs és hajthatatlan...
Én pedig így nem tudom teljes lényemmel szeretni..csak egy darabot belőlem..
Elnyelem lelkem óceánjában és hagyom elveszni..itt bennem..örökre.. Mert hiába küzdünk egymás ellen...ezt nem mi irányítjuk.
A köztünk lévő lélek- kapocs eltéphetetlen...

Telnek

Telnek a napok, peregnek a percek.Akárhogy is nem szeretném, de a Tél lassan közeleg. Ma már megjelent előhírnöke: a hideg. Rossz dolog fázni! Kint végeztem a dolgaimat, de alig vártam, hogy beérjek. Talán ezért is utálom a telet. Beszorulunk a lakásba és átvegetáljuk az egészet. Nem vagyok egy nagy TV nézős típus és mostanában a gépnél is keveset vagyok, mert nem jutok oda. A fiúk kisajátítják a gépeket.
Ilyenkor elvonulok csendes magányomba és alkotok: írok vagy varrok, esetleg vasalok. Nem szeretek vasalni! Valahogy túl nyugodt tevékenység nekem. Bár igaz, hogy utána olyan szép sima lesz a ruha- de akkor sem!
Hosszú téli esték- csak teljenek el gyorsan! Talán befejezem a  két megkezdett könyvemet..

Aki keres...

 

"Aki keres, az talál"- tartja  a mondás.Vagyis, akkor nem csak hagynunk kell, hogy legyen, ahogyan a Mandala sugallja, hanem tennünk is kell érte! Harcolni. Az élet állandó harcok, küzdelmek, várakozások és változások folyamata.

Nos..a változást nem kerülhetjük el. Jön és nem bújhatunk el előle. Be kell vállalni.Hiszem, hogy minden esemény, bennünket ért impulzus , okkal történik, és a fejlődésünket szolgálja.

Nos..eljött az idő, hogy kiadót váltsak. Miért? Nem kellenek a miért-ek.
El kezdtem a kiadókat vadászni. Találtam néhányat, persze mind pénzes. Az ingyenes kiadókkal az a baj, kiadják a könyvet, de nem reklámozzák. Esély a sikerre szinte egyenlő a nullával, mivel csak online forgalmazzák, nem könyvesboltokban.
A lényeg: lebeszéltünk mindent, várják a regényeimet, és személyesen is folytathatjuk a  megbeszéléseket. Most már csak be kell fejeznem a két megkezdett könyvemet.

És ami megnyugtató: nem nekem kell leformáznom, borítót tervezni, helyesírást javítani- ők megcsinálnak mindent. Azt hiszem, kellett ez a lépés már!

Szavak

Milyen jó, hogy az ember megtanult beszélni! Először a hangok, utána  a
szavak, majd a mondatok jöttek létre. Sokkal könnyebb így értekezni, kommunikálni mint mutogatni, vagy a gondolat síkján. Ez utóbbira nem sokan képesek.
Néha elég egy szó, megkockáztatom, egyetlen betű, hogy tudjuk mit akar mondani a másik személy. Vannak szavak, szavak, melyek nálam egy- egy személyt jelentenek. Persze a szavak testet, formát öltenek az agy képmegjelenítő funkciója által.
Pl. a szív...egyértelműen a férjemet jelenti.
A vér: a gyermekeimet.
A farkas: egy konkrét személyt, s nem az állatot.
Az írás: könyveket..nálam rögtön a könyvek jelennek meg.
Ló: Jean
Lovag: William(a leghűségesebb)
Kalóz: Mary Jeanne
Lélek: Osho
Könny..őt nem írom ki..és így folytathatnám.
Bogár: Tamás...aki irigy, hazug..de nem utálom..süpped a saját mocsarában.
Annyi mindent ki lehet fejezni a szavakkal..szavak szárnyán együtt tud suhanni a lélek, miközben az érzelmek mindent legyőzve csatát nyernek:-))

Közeleg

Közeleg



A virágok fázósan sárga
színbe öltözve húzták össze
leveleiket, a macska is óriás
bársony- bundát növesztett,
a reggeli ködös levegő élesen
hasított bőröm bársonyából
piros színfoltot arcélemen.



Hideg lett. Fázósan húzom
össze magamon kabátom,
s egy picit megremegek, igen
sajnos itt van, beköszöntött:
A tél közeleg.



Pattogó fahasábok
sárgás- vöröses fénnyel
izzanak s árasztanak meleget
Meghittséget varázsol az
otthoni környezet.



Nem szeretem a telet!
Hideg van s fagyott minden
Meghalt a természet, csend,
óriási csend lepi el a környező
vidéket.



Halott táj, vakítóan fehér
kristályok csillognak a
fényben, dermesztő a hideg
kint, és bent is a lelkemben.