2013. november 19., kedd

Egy levélke







Szeretek leveleket kapni..meg is szoktam szinte azonnal válaszolni azokat. Egy levél, egy írás kifejezi, hogy a másik ember gondol ránk..figyel, követ, olvas, érez..vagyis benne vagyok, benne élek...
Ma délelőtt is várt egy levélke, amely mosolyt csalt az arcomra. És még valamit: érzéseket generált...tudom, hogy van..tudom, hogy bevésődtünk egymásnak, és tudom, az úton majd Ő is jönni fog velem...

 Igazából tudtam, hogy ez lesz az igazi kibontakozás neked, na és a könyv írás.. Csodállak,, csodálom a színes világod, és hogy mennyi minden van benned, kifogyhatatlanul és lankadatlanul írsz,, híres leszel meglátod!! :))
  Ölelésem,,  Én is hálás vagyok.. 




Hm..miért is vagy hálás? Ez nem derül ki..vagy tudjam? Nos..Ő az első hűséges lovag a kerekasztal hatosából...
Nem tudom, miért hiszed, hogy híres leszek? Én már nem hiszek benne. A kiadóm megmondta feketén- fehéren, hogy reklámok nélkül ne reméljek...és azt hiszem, nem remélek..csak írok, csak írok- mert jólesik, és mert imádok írni.És..mindent kiírok magamból, próza vagy vers formájában: örömet, fájdalmat, bánatot, szép érzéseket, elválást, mosolyokat....


És mit tudsz még, lelkem másik fele?
Ezt Neked, mert én szeretem:-))


 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése