2013. november 24., vasárnap

Vajon eléggé ismerjük önmagunkat?







Van-e olyan ember, aki kimeri nyugodt szívvel jelenteni, hogy én tökéletesen ismerem önmagam, tisztában vagyok minden hibámmal és értékeimmel?
Szerintem nem létezik. Pont azért, mert nincs tökéletes ember. Lehet valaki akármilyen bölcs, még ő is hibádzik néha.
Ezért, szerintem a személyiségburkok a felelősek. Nem a tudat. De mi vagy ki vezérli a személyiségburkokat? Ha le tudjuk vetni az összeset, akkor létezik a "tiszta" lélek. A lélek, aki nem gondolkozik, nem ítél, csak szeret, befogad, elfogad, szárnyal. Hm..a személyiségburkok levetése tanulható folyamat. Nem hiszem, hogy egyedül képes vagyok rá, hogy mindet le tudjam venni(birtokló vagyok, néha féltékeny, és bizony keményen ítélek)
Szeretni valakit sokféleképpen lehet: barátilag, elfogadva, óvón,féltőn, vággyal, szerelemmel, óhajtva, sóvárogva..stb.
Vajon ilyen lehet, ha egyetlen embert az összes felsorolt módon, együtt alkalmazva mindet, szeretjük?
Szerintem az lenne a tökéletes szeretet. Bele sem merek gondolni, milyen lehet: nyugodt, szenvedélyes, őrült, kielégítő..stb.
De mint tökéletes ember sem létezik(itt a földön) tökéletes szeretet sem. Valami mindig hiányzik a  teljességhez, az Egész- hez..ahogyan az életünkből is folyamatosan hiányzik valami...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése