:-)))

Hm..megint sokan olvastok, köszönöm..és én írok. Tele vagyok gondolatokkal. Bárcsak a regényem haladna így! De talán annak nem most van itt az ideje. Egy napra beköszöntött a lehűlés és a vihar. A vihar..a lelkemben is..a lehűlés kellett, a lélekvihar nem hiányzott. Nem akartam, de jött. Amilyen hirtelen, úgy távozott is. Ma ismét 35 fok meleg volt..kicsit nyomott a fejem..és fáradékony voltam..lazább napom volt, délután aludtam 1, 5 órát.Nem csak én, a lányom is. Pedig ő aztán szinte soha nem szokott. Talán az idő miatt...fogjunk rá mindent az időjárásra. 

A meleg miatt sok virágom kipusztult..pedig szeretem őket. Mindegy..tegnap is kaptam. kardvirágokat- a férjemtől..Legalább ők élnek egy hétig a vázában. Néha belefeledkezek a szépségükbe. Ártatlanok, nem bántanak, szépek. Valaki azt mondta nekem:"Szépen írsz, csak tartalom nincs mögötte"..Dehogynem! Na jó, kalózruhám meg kardom nincsen, d e a többi igen. Vannak álmaim, vágyaim, céljaim..és harcos, kalóz énem. Értük harcolni fogok! Nem adom fel őket senkiért! 

Körülöttem

Vannak körülöttem emberek. Nem tudom, valós életemben férfiak vagy nők vannak többen..mert velük is jól kijövök, ők felnéznek rám. Gyakran fordulnak hozzám magánéleti , főzési, sütési, pénzbeosztási tanácsokért. 12 éves korom óta sütök- főzök. Így nyugodtan kijelenthetem, hogy jól főzök. És szeretek is főzni, csak legyen hozzá minden. Többféle hús- mivel baromfit nem eszek, és sajt, sonka, gomba, ilyesmik...A pénzbeosztásról...nem vagyok egy spórolós típus. Ami kell, azt megveszem...inkább plusz munkákat végzek, de megveszem. Igen, szeretek jól élni, de ezért teszek is. És szeretek nyaralni is..strandolni..kirándulni..és vásárolni..mindent imádok vásárolni..akár a konyhára, akár ajándékokat..mert én is kapok- sok mindent.Ha kevés pénzem van, beosztom..és a 200 ft-osokat gyűjtöm egy éven át..ebből(is) nyaralunk...Vagy  a ruhán szoktam még..ugyanis ami megtetszik, de drága- megvarrom. Most is , hogy fent jártam a fővárosban vettem is magamnak és a lányom is vett nekem anyagot..így lehet varrni majd, ha lesz időm. De írni is kellene..el kezdtem a kalóztörténet 3. részét. Nem könnyű..de kedves barátom,Tom, majd segít nekem..ahogyan eddig is tette. Igen, itt a virtuál életemben vannak férfiak az életemben..írogatunk, verselgetünk..kivel, mit. Jó, hogy vannak...Valamilyen szinten szeretem őket. Akivel másfél éve napi szinten kommunikálunk, angolul..ő William. Ő a legkitartóbb..felnézek rá, és csodálom őt kitartásáért.:-))

Az ajándékozásról...

Megint felmerült ez a téma. Nem tudom, nekem és a családi környezetemben, a barátaimnak természetes, hogy adunk..bármit..olykor meghívjuk egymást..fagyira, pizzára, a férfiakat sörre...névnapokkor, szülinapokkor, karácsonykor megajándékozzuk egymást. Sokak szerint ez anyagiasság..és enélkül is lehet szeretni. Én nem így látom! Szerintem ez nem kicsinyesség..nagyvonalúság..én szeretek nagyvonalú lenni..és adni ! Annyira jó érzés adni! Mindegy hogy mit, csak adhassunk..ha nekem csak kenyérre valóm lenne, akkor is adnék a zenésznek az aluljáróban egy százast..mert ő odaszorult, én nem. Minden viszonyítás kérdése. Én boldog vagyok, mert adhatok..és kapok..rengeteget...apróságokat, az élettől szép pillanatokat, mindent. Adok- kapok, e szerint élek!
A másik: nő vagyok..egy nő, akkor érzi magát nőnek, ha egy férfi érzékelteti is azt vele. Hogyan érzékelteti? Nem annyival, hogy mindenáron az ágyba akarja csalogatni. Hanem...megdicséri a kinézetét, elhalmozza apró ajándékokkal, figyel rá, gyengéd vele, türelmes..ez olyan nagy kérés??

Az idő halad

Az idő halad...telik itt a földi létben. A napok gyorsan elrepülnek, és vele együtt a nyár is. Már egyre többen emlegetik a tűzrevalót..idegesít..nekünk is lassan venni kellene valamennyi tüzifát kezdésnek. De én még nem akarok a hidegre, a télre gondolni! Én még nyaralni szeretnék! Élvezni a nyár minden pillanatát...beleveszni a villámlás fényébe, hallgatni, ha életre kel a vihar, érezni a forró napsugarakat és a csobbanó víz hűsítését...ez mind a nyár. És én annyira szeretem! Mára kicsit visszahűlt a levegő..nem is baj..a 41 fok meleg már sok volt...tegnap csobbantunk a fiammal az udvari medencénkben..olyan jó volt...ma dolgoztam..most van egy kis időm..írok, mert azt is szeretek..nagyon:-))

Valami más

Valami más

Forró nyár, sokaság

Hatalmas mosoly, pillanat-

varázs. Meghitt boldog percek

érintés, s az érzés

Megérintett lágy szellőként.

Láttalak. Néztelek. 

Érezhettelek! Elmerültem

szemed csillogó tengerében

mosolyod lágy ívében.

Ajkaid puhán érintették

ajkamat, s nyelved kutatva,

előretörve kereste az utat.

A pillanat megadatott

Melyet annyira akartunk

Szívem a szíveddel  dobbant

S ölelőn átölelt karod.

Magammal hoztam minden

érintést, csendes óráimban

felbukkanó képekként kísért,

Az idő tovaszállt könyörtelenül

Mégis elhoztam magammal egy

darabot kéretlenül.

Most csend van. Nyugalom

s magány. Gyakran rám tör

nem léted miatt a hiány.

Ajkam lekonyul, szemem

a semmibe mered

A távolban halvány képként

Téged keres.

Valami más lett

Valami megváltozott.

A szavak üresen konganak

Várnám, hogy újra átérezzem

bársonyát, helyette hallom

lelkemben fájó könnyek

koppanását.

Ne bánts! Én ugyanúgy 

szeretlek! lelkem, ahogy 

akartuk összesimult a 

Tiéddel. Megéltük, amit

más nem, megkaptuk a csodát

Megtaláltalak, belőlem vagy egy

darab, az egyetlen Lélekpár.

A nyár

A nyár érdekes fordulatokat hozott. Csak úgy zajlanak körülöttem az események. Ahogy beköszöntött, valami véget ért. Véget ért egy álom, amely csodás volt. Hittem benne. És elhittem, hogy őszinte volt. Őszinte, amilyen én. De nem! Csak jól irányzott célok elérése érdekében lépett be az életembe. Csalódtam. Fájt. Elmúlt. Megéltem, túléltem.
Aztán jött valaki...mellém szegődött, árnyként. Kitartóan kísért, követett, figyelt rám, s talán szeretett. Néha összesimult a lelkünk. Megkapta. Hiszen Ő erre vágyott. Az elején. Jó volt. Megnyugtató, simogató, szelíd. Az érzés és a lelke átölelt. De! Fellépett a vágy. Nála...és már nem simult össze a lelkünk. Akart, kért, kicsit követelőzőtt. Ez már nem tetszett. Megijedtem. Talán egy kicsit féltem is. És nem értettem: Miért? Miért öli meg a vágy a legszebb érzéseket?

A hőség

Ez a hőség már szinte el- elviselhetetlen.Bent  a lakásban sok- sok hideg innivalóval még igen. Vagy víz mellett. De hát ez a nyár! Ezért szeretem! Nem kell zokni, harisnya, millió ruha rajtunk, nem fázunk..és fényt ad, meleget, feltölt. A baj csak az, hogy gyorsan telik. Nagyon gyorsan. Lassan kezdek visszatérni a megszokott életemhez. Igaz, hogy hirtelen itthon is sok tennivaló akadt a nyakamba, de ez mégis más mint a főváros őrült tempója..még nincs sok időm írni, és gondolkozni- annyira fáradt vagyok, de alakul...néhány nap és utolérem magam. Hogy hiányzik-e a főváros nyüzsgése? Talán egy kicsit igen...a hajókázás..azt sajnálom, hogy az idő miatt kimaradt...de legközelebb bepótolom..Ma délután két órát aludtam...mélyen...jólesett, kellett...de utána nehéz volt felráznom magam...szegény jószágok is nehezen bírják..a kutya..lelocsoltuk slaggal- megsértődött...gondoltam, szegény tyúkokat is le kellene,mert csak pihegtek. De a férjem nem engedte, mert hőgutát kapnak..hát..majd csak kibírjuk ezt az elképesztő meleget! 

Az aluljárókról...

Ahol élek, elkerülöm az aluljárókat..ami az állomásokon van, az is negatív élményként hat rám...olyan rossz érzéssel tölt el...de utazásaim során többször találkozom ezzel az eseménnyel..és át kell haladnom rajtuk..eleve úgy megyek le, hogy csak essek túl rajta- gyorsan..a látvány sokkol..főleg este...a zenészeknek szoktam pénzt dobni, mert megsajnálom őket..de vásárolni nem szoktam, pl. az idén elterjedt kukoricát. Pedig szép, hatalmas csövek..ha nem egyedül vagyok, akkor is érzem a gyomromban a szorító érzést..
Emberek..piszkosak, büdösek, éheznek, fekszenek egy dobozon a helyekért..és van aki részeg..talán így akar elmenekülni a valóság elől..sajnálom őket...Ilyenkor megkönnyezem és megköszönöm Istennek, hogy én nem ilyen helyzetben élek..

Lelkem másik fele...

Állítólag mindenkinek van egy lélekpárja. Egyetlen darab, aki önmagából egy rész...sokan nem keresik..sőt, nem is hisznek az egészben...Pedig létezik..aki ugyanúgy érez, ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy viselkedik, ahogy mi...Én sem kerestem..de tudtam, éreztem, hogy létezik..ez a téma van történetbe foglalva a regényeimben...szép érzés..megható, olyan felfoghatatlan...ha nincs vágy..mert a lélek ugye nemtelen...függetlenül attól, hogy milyen nemű testben van...A lélek szeret. Nagyon tud szeretni...olyan elfogadóan, gyengéden, szelíden...és ez az egészben a csodálatos, hogy vágy nélkül..hogy ezt megtapasztaljuk, el kell nyomni a vágyat..mindkét félnek...mert ha  a vágy erőre kap, akkor a szárnyalásból szenvedés lesz..

Albérletek világa

Soha nem voltam kollégista..táborokban, kirándulásokon alkalmazkodni kellett több emberhez, tudtam...bár nem huzamos ideig...Nos..soha nem éltem albérletben..saját ház, vagy nyaraláskor saját szoba, fürdő..mások után nem akarok takarítani, meg osztozni a hűtőm tartalmán..persze, az más dolog, ha kérnek..Most, hogy néhány napot albérletben töltöttem vendégként, érdekes megfigyeléseket tettem...néhány lakó azt hiszi, hogy ami ott van, minden közös..hogy nem kell mosogatni, takarítani, felmosni, mert az magától rendbe jön..és persze, a hűtő tartalma közös...a másé..mert az övéhez ne nyúljon senki..nem tudom, ilyen körülmények között ezt meddig bírnám..De szerencsésnek érzem magam ezért is, hogy nem kell megtapasztalnom...

A perc

A perc

Lassan peregnek a percek

Mintha az idő megállni látszana

Már csak monoton robotként 

végzem a dolgom, s várom,

hogy rám törjön az idő

megállíthatatlan angyala.

Az órák is lassan telnek

Szinte csak vánszorognak

Gondolataim Nálad járnak

szüntelen s az álom is

messze elkerülget.

Nem bírok aludni, feszült

vagyok, a szívem is gyorsabban

ver, csak jönne már el a 

pillanat s köszöntene rám a perc.

A perc, melyben szemünk

egymásba olvad,a tekintetek

egymásba kapaszkodnak

Fényes csillogásukban majd

meglátom önmagam, 

tükröt tartasz elém, hogy

láthassam igazi voltomat.

Tudom, ajkad mosolyra

fakad, szemedből elindul

kéklőn lefolyni picinyke patak

Mert maga a csoda ez mi velünk

megesett, két egymástól távol

lévő lélek a másikba beilleszkedett.

Néhány nap...

Néhány napot ismét úton voltunk..nyaraltunk..igaz, hogy most csak a gyermekeimmel, és a fogadott fiammal( a lányom barátja), de így is jó volt. Szabad és laza. Tele sok- sok röhögéssel...azért nem nevetést írok, mert annyira nevettünk sokszor, hogy már majdnem bepisiltünk..A humorgyártó a fiam..megkértem, nee, mert hízok..a nevetéstől...
Szóval..néhány nap a fővárosban, Budapesten...volt szerencsém átlátni a hírhedt 8. kerületet, két nap alatt 9 órát töltöttünk a József városi piacon, de nem tudtuk egészen bejárni..érdekes volt..új tapasztalatok, vásárlás, alkudozás...imádok alkudni..és a kínaiak egy része is megtanulta, hogy muszáj engedniük, mert másképpen elmegy a vevő..Na, itt aztán voltak jó sztorik...és persze voltak kínaiak, akik a lányommal együtt el akartak vinni bennünket :DD...Aztán rokonlátogatást is tettem, babázás, séta a tóparton, beszélgetések az elmúlt gyermekkorról...ami nem tetszett az aluljárókban a kéregetés...zaklatás, és a futás a BKV- járatokhoz. Miért kell futni? 10 perc és jön a másik..de a lányomék gyakorlott futók és jól megfuttattak..Itt mindenki rohan..siet..én aztán kitűnök a tömegből..nagyon lassan járok..ráérek..nem függök az időtől...de a gyermekeim fiatalok..könnyedek, szabadok:-))
Szép a főváros..este a fények, a híres épületek, a Duna...csodás látványt nyújt...de nem tudnék itt lenni..tömeg, zaj, sietős, érzéketlen emberek, szennyezett levegő..és hogy eljussak valahova több átszállással min. 1, 5 óra..és ugyanennyi vissza is..elgondolkoztam ez maga 3 óra, plusz aki dolgozik, 6-8 óra és vége a napnak. Itt a fővárosban nem lenne időm írni, de még gondolkozni sem..itt aztán szalad az idő..a legjobb az utolsó nap volt. Kipróbáltuk a riksás városnézést..a Duna- parton végig, Hősök tere, Váci utca- szép volt. Lányom közölte velem, ilyenkor úgy érzi magát, mint egy királynő. Meglepődtem, miért? Mert ezt csak a külföldiek engedhetik meg maguknak, 10000 ft egy ilyen út..a magyar ember nem költ erre...hát..nem tudom..jó volt..nekem kicsit mókás, de kényelmes- az tény...jól bevásárolva, felpakolva vonatoztunk a hőségben haza...A legszebb az egészben az volt, amikor a lányom a vonaton felhívott és meghatódva megköszönte az egészet..meghitt pillanatok..a család összetartó ereje:-)))

A folytatás...

. A változás tehát bekövetkezett. Amit már Mary annyira akart  a szigeten. Itt volt, benne éltek, és Mary boldog volt. Még mindig álmodott kalózokkal, ahol ő újra a vonzó kalózkapitány volt.

Marc hátulról átölelte ábrándozó kedvesét és így ringatta.

-Boldog vagy, Sedé?

A nő hozzásimult lelke másik feléhez.

-Igen. De azt hiszem ezt Neked nem kell mondanom. Érezned kell!

-Érzem. Csak szeretem hallani a hangodat. Mary kibontakozott az ölelésből és szembefordult kedvesével.

-Én is szeretlek. És eszkimo puszit adott az imádott férfinek. Azt hiszem, tőlem boldogabb nő nem él a világon. És tudod miért? Mert én tudom, hogy a mi kapcsolatunk örökké fog tartani. Még az életen is túl!

-Emlékszel Sedé, amikor a paradicsomban jártunk, s egyikünk sem akart ott maradni?

-Igen- derült fel a mosoly Mary arcán. Már akkor kimondhatatlanul sóvárogva szerettelek, és utána elrabolt tőlem a tenger- és Mary mosolya lehervadt.

-Igen, de nem haltam meg! Kaptam még egy esélyt. És Te mindvégig érezted! Hány férfi is volt az életedben a fél év alatt?

Mary felvonta a szemöldökét.

-Mi ez, elszámoltatás?

-Nem. Csak kíváncsi vagyok.

-Egy. De őt sem akartam. Csak nő voltam, vagyok. Szomorú, magányos, sebzett fiatal nő. És Chris levett a lábamról. Annyira gyengéd volt….

-Hm? Azt hittem, csak én tudom megadni Neked, amire szükséged van.

-Ez így is van Marc, ezért vagyok most itt Veled. Chris csak a testemet elégítette ki. A lelkemet bezártam mindenki elől. Marc megsimogatta Mary kerek pocakját.

-Itt lakik a szerelmünk gyümölcse. Már alig várom, hogy kibújjon onnan!

-Én is várom! Miután újra megtaláltalak , minden vágyam az volt, hogy gyermekem legyen Tőled, és hogy anya lehessek!

-Akkor ezt is kipipálhatod! Teljesítve!

-Bírom az önteltségedet!- csókolta meg Mary szerelmét.

-Mit szeretnél Sedé? Fiút vagy lányt?

-Fiút. De ha lány lesz, őt is szeretni fogom.

-Te mit szeretnél?

-Nekem mindegy. A miénk lesz! Belőlünk egy darab- és kéz a kézben besétáltak a  házba.

Hétvége

Megint hétvége van..már 4 nap eltelt, amióta hazajöttünk a nyaralásból..de még mindig visszavágyom..a képek élesen bennem élnek..ma szülinapot ünnepelünk, a fiamét. Szeretem, imádom, ő az életem. De ezt Ő is tudja. Nem szeretem a  hétvégéket, mert rengeteg dolgom van. Főzés, mosás, takarítás, mosogatás, vasalás, bevásárlás..és még ami mellé jár. A tyúkjaim lazítanak..nekik is melegük van és nincs étvágyuk. Pedig minden finom nassot megkapnak. A dinnye a kedvencük..azt imádják..meg a kenyeret..én meg őket imádom..szép tollasak lettek...Néhány nap és újra útra kelünk..várom, de még előtte itthon millió dolgom van. Tegnap dolgoztam..helyettesítettem..csak úgy körülzsongtak az emberek...jó volt, csak nagyon elfáradtam...és a jó hír..újra írok:-))

Az írásról...

Hm..szeretek írni..mindenről..volt idő, amikor csak prózát írtam, meséket, történeteket. Aztán valaki kiváltotta belőlem a versírói énemet. Verseltem..több, mint 700 verset írtam..ki is adattam mindet...aztán befejeztem a lovagregényemet- szeretem, a szívemhez nőtt. És el kezdtem a Mary Jeanne 3-at...de nagyon nehezen haladok..valahogy most nem megy...nyár van és én imádom a nyarat..bár ma is nyomott a fejem...a hőség miatt. Jól vagyok..élem a kis életem..persze vannak vágyaim..a férjemé, még mindig Egyiptom. Én nem vágyok sírkamrákat látni. Bár repülőn utazni imádok- az csodálatos..Vannak emberek akik bevésődtek..itt élnek bennem..ha nem kommunikálunk akkor is érzem többé- kevésbé őket. Valamilyen szinten szeretem őket, mert sokat tanultunk egymástól..Nehéz eset vagyok, tudom. Bonyolult , összetett személyiség és fordítva működök..aki megérdemli, annak mellékelek útmutatót magamról...Tudok szenvedni..még mindig fáj, ha átvernek, kihasználnak..bár tanulom félvállról felvenni ezeket a dolgokat..Néha megbántok embereket..talán okkal, talán nem..de semmilyen kapcsolat nem működik gátak nélkül..ezeket le kell küzdeni..vagyis alkalmazkodni kell..

Pihenés

Ma lazább napom volt..de iszonyatosan meleg..csak kicsit nyomott a fejem. Meg bent elviselhető volt..szokásos háztartási munkák, amelyek ha itthon vagyok soha sem érnek véget. Csekkek befizetése, vásárlás, a nap gyorsan elrepült. Volt egy kicsit több időm itt lenni, írogattam és a fotókat rendezgettem. Nehezen haladok az új regényemmel..de ráérek. Időm, mint a tenger...Ahogy itt szemezgettem a fotók között rám írt egy régi barátom. Örültem neki..nem felejtettem el, csak nagyon ritkán ír..de biztos oka van rá, hiszen minden okkal történik..Jó volt újra beszélgetni vele..összeköt minket a múlt..hiszen ő hozott és regisztrált fel engem ide lassan két éve a Bloggerre. Szeretek itt..csend van, nyugalom, és mára már sokan olvasnak. Ezért mindig hálás vagyok neki..az egész profilom arculata az ő keze munkája..köszönöm neki. Tudom, hogy olvas minden nap...tudja nagyjából mi van velem, mert ismeri a lelkemet...Örülök, hogy jól van, de azért még mindig fáj a szívem egy kicsit érte:-((

Ne haragudj rám..

Hm..könnyű ezt mondani. Bár van aki ki sem mondja szinte soha. A buddhizmus arra tanít, aki el akar menni engedjük el harag és mocskolódások nélkül...nem mocskolódok..elengedtem, de harag van bennem. Amit Ő tett azt nem lehet csak úgy megbocsájtani. Lehet ..nem is akarom. Nagyon nagyot szúrt rajtam..és egyáltalán nem érdemeltem meg. Megbocsájtani..van amit meglehet, de van amit nem. Szerintem minden az elkövetett bűn súlyosságától függ. Ha véletlen belekapok a szemébe, vagy elszakítom a ruháját, azt igen. De azt, hogy hónapokon át hazudozik, csak azért, hogy elérje a célját, azt én nem tudom megbocsájtani. Mert ez már aljasság. Nem mocskolódom, de véleményem lehet..aljas vagy...kihasználtál, becsaptál..soha nem bocsájtok meg. Utállak és cipeld csak a terhedet egy életen át. Hordozd a lelki szemetedet..szenvedsz..érzem..megérdemled..számomra megszűntél létezni. Ha muszáj undorral ejtem ki a nevedet....meghaltál számomra!!!

Még mindig

Még mindig bennem vannak a nyaralás képei..emlékek..a levegő...élesen bennem él minden mozzanata. És mivel nem vagyok ott, egy kis ürességet érzek..hiányzik...visszamennék..annyira jó volt..annyira éreztem, hogy élek..hogy szabad vagyok és boldog!! Imádott nyár elhozta nekem a boldogságot. Még egy jó hónap van belőle..nagyon gyorsan szökik és ez lehangol néha. Tegnap pihennem kellett volna még az emlékek mámorában. De nem lehetett. Hirtelen annyi dolog szakadt a nyakamba..kipakolás, mosás, ruhák elpakolása, főzés...mert lehet éttermi kaja, az nem olyan amilyet én főzök..főzés után ugye mosogatás, kis takarítás, virágok, kertem locsolása, a tyúkjaim, a kutyám..annyira boldog volt, hogy megjöttem..bevásárolni, mert nem nagyon volt itthon semmi..és este még kitaláltam egy zöldbab szedést is magamnak..mit mondjak? Elfáradtam..néha iszok egy fél doboz sört..hogy jobban aludjak..eddig bevált..bár nem szeretem... A jó hír az, hogy néhány nap és újra útra kelünk, szívem csücskével..ő már nagyon várja..talán én is...

Létezés

Létezés

Mosolygós, vidám napok

jöttek, elhozta nekem

mindet a nyár, olykor 

önfeledten nevetek , viháncolok

újra, tudom rám a 

boldogság vár.

Nyoma sincs a fájdalomnak

Lelkem újra szabadon, sebek

nélkül szárnyal, nem kíséri 

már a múlt nyoma

Arcok, képek kik okozták

rég felejtve lettek tán.

Pajkos vagyok, virgonc

nevetős, gyorsan telnek

a napok, boldog vagyok

ketten vagyunk, csak ejtenek

egyre rabul vonzó pillanatok.

Életre kelt a vágy is

Őt nem akartam, Csak 

nyomtam, csak nyomtam

el, szorítottam mélyen

magamban.

Már nem bírok vele

Hatalmas erőre kapott

Te táplálod, s kettőtök

ellen tehetetlen vagyok.

Éget, mar, kínoz

Magával ragad

Egyszer a felszínre tör

S forró lávaként betakar.

Te vagy a lélek

Te vagy a szenvedély

Te vagy belőlem egy

darab, ki nélkül csak

halott lelkem marad.

Merre is jártunk?

Kezdtünk a Balatonnál..5 éve voltam a fiammal egy hetet Siófokon. Csodálatos volt..bár nekem a Balaton vízhőmérséklete- hideg. Megnéztük a Balatont..elég viharos szél fújt és hatalmas hullámok lökdösődtek ide- oda. Innen Esztergomba mentünk, a szállásunkra. Elfoglaltuk a szállást, kipakoltunk, berendezkedtünk..utálok bőröndből öltözködni, mert akkor nem találok meg semmit.Utána irány a szálló medencéje, a pancsizás...este lesétáltunk a tóhoz és a strandhoz.

..Aztán másnap Dobogókő...ez a hely elrabolta a szívemet. Lenyűgözött..a levegő szintén. Majd a Bazilikát fedeztük fel Esztergomban. Kisvasúttal átmentünk a hídon Párkányba, volt egy órás városnézés..utána ebédeltünk..este még felmentünk a hegyre a kilátóhoz.

Harmadnap a Ram- szakadékhoz akartunk menni, de ez oda- vissza 5 km-es gyalogtúra- nem vállaltuk be. Felmentünk Visegrádon a Fellegvárba...nagyon szép volt...utána Dunakanyar

...mesés...csodálatosan szép látvány...rengeteg nevetés, hülyéskedés, közös , meghitt percek gazdagították életünket.

Éld meg a pillanatot!

Tartja a mondás..hm..talán meg kellene élni mindig és előtte vagy utána nem kellene mérlegelni. Bizonyára könnyebb lenne úgy élni..Nos...megéltem, megéltük..itt ábrándoztunk, sóvárogtunk a nyaralás után. Menni kellene, de hova, lassan eltelik a  nyár, ránk férne..stb. Döntöttem..fiammal megterveztük, leszerveztük, a pénz meg majd csak összejön rá. Így is lett. Férjemet kész tények elé állítottuk, és irány...Mit mondjak? Csodás volt..fantasztikus, gondok nélküli...szép tájak, rengeteg nevetés...felejthetetlen közös percek, csodás levegő...kér, hogy elmúlt, kár, hogy csak ennyi..ezekért a pillanatokért érdemes élni..

Jeannak...

Nem tudom, hogy olvasol-e..de az ismerősöd mindenképpen szokott olvasni. Régen beszéltünk..és már nem éreztelek erősen magamban...még néha felvillant halványan mosolygós képed, amelyet annyira szerettem látni...Szóval..érdekes utat tettem meg..Tudod, mindig meséltem, ha valami megdöbbentett, vagy elgondolkoztatott..és Te megnyugtattál, mindig.
Emlékszel? Mennyit gondolkoztunk azon, mi van ha csak a lélek uralkodik, ha elnyomjuk a tudatot? Mert csak így tudunk teljesen elfogadni, befogadni elvárások nélkül. Ha hagyjuk, hogy legyen....Sőt! A buddhizmus is azt tanítja nyomjuk el a tudatot, öljük meg az EGo-t, és így értjük meg a létezés értelmét.
Nos..megtapasztalhattam, néhány napig. Amikor csak a lélek járja saját útját- szabadon. Nem érvel senki neki, nem szab gátakat, nem mondja meg, mit tegyen...Hogy miért? Nem tudom..de nem magamtól nyomtam el a tudatot. A tudat, hagyott néhány napig...cserben. Mit éreztem? Mint ha egy másik dimenzióban léteznék..lebegtem..megszűnt minden értelmes gondolatom..nem tudtam írni sem..gondolatok nélkül végeztem a teendőimet...szabad voltam..és jártam az utamat...hm..mint ha egy kicsit lökött lettem volna..Tudod, a Szentmihályi Flow hatása..olyasmi érzés volt...és én is csodálkoztam magamon...nos egy váratlan pillanatban a tudat visszavette az uralmát, és rendet tett. Újra rendszer lett az életemben. Érdekes tapasztalat, felismerés volt. Itt a földön kell a tudat. Kell, hogy irányítson, hogy korlátokat állítson, mert másképpen értelmetlen lenne minden.Nem hiába van itt a földi létünkben a hármas egység: a tudat, a szellem, és az EGo. És ők mindannyian a testben laknak....Jó volt tudat nélkül létezni, de mint ha nem is én lettem volna...örülök, hogy visszatért a tudat.
A másik: a Lélekpár létezik, és Ő a tükröd...nem olyan tükör, aki megmutatja a hibáidat, hanem ugyanolyan, mint Te magad vagy...ha nevetsz, nevet, ha írsz..folytatja a megkezdett gondolatodat, ha érzel ő is érez, ha hülye vagy, ő is az...teljesen az, ami Te vagy..önmagadból egy darab..Ha szereted, benne önmagadat szereted, mert ő tényleg belőled egy darab..és mindketten le tudjátok venni a személyiségburkokat..és tudtok a lélek szárnyain együtt szállni. Érdekes..és csodálatos...megtapasztaltam.

Telik...

Telik a nyár..telik az idő...szeretem a nyarat, bár mostanában túl forró napok köszöntöttek be életembe. Bírom...szerencsére nem fáj a fejem...és úgy szép, ahogy van..tele álmokkal, vágyakkal, tervekkel..aztán, hogy mi valósul meg belőlük az nem biztos, hogy rajtunk áll..Nem sokat írok mostanában..valahogy egész napra van teendőm...de azért néha összedobok egy- két verset...nem sietek..az idő végtelen...ha nem itt, majd máshol éljük meg újra az Egy-séget. De boldog vagyok, mert hamarosan nyaralunk, és készülődök..pakolom a cuccokat...Bizonyára szép lesz..minden nyaralásunk tele van emlékekkel..és nem hiányzik egy bizonyos oldal, ahonnan végleg töröltem magam...

Ledöntötted

Ledöntötted

Ma megváltozott valami

Valami teljesen új köntösbe

öltözött. Ledöntötted a falakat

S már nem csak lelkemet

hanem bennem a Nőt 

is köszöntöd.

Valami más lett

Csodálatos világba

léphettem, mágnesgyűrű

vont körül bennünket

Csak ketten voltunk,

s élvezhettem.

Élvezhettem a csendben

Veled a vágyat, mely 

szétfeszít, lüktet, követel

Nem érdekli a tudat s a 

gondolat, magának

minden érzést elnyer.

Ma legyőztél, magad 

alá gyűrtél, hagytam, 

hogy legyen, elárasztott

minket a vágy, a szenvedély

s a kéj, a mindent elsöprő 

beteljesülés.

A Tied voltam, egészen

Lelkem s a testem is

Együttesen szárnyaltunk

boldogan, s irigyen lesett

a nap is.

Boldog voltam s teljes

Kitöltötted egész lényem

Elterelted minden gondolatom

Már nem félek.

Gondok nélkül

Gondok nélkül

Minden fájdalom tovatűnt

Elcsitult lélekviharom

Helyét átvette valami más

játékos vigadalom.

Gondok nélkül élem

a mindennapokat, erős

lettem, semmi nem veszi 

kedvem, bár a fáradtság

néha maga alá gyűr

győzedelmeskedik felettem.

Forró nyár, fülledt 

éjszakák, mélyek az

 álmaim, nyugodtak s 

a reggel mostanában

kipihenten köszönt rám.

Tudom, mind ezt a 

nyárnak s Neked 

köszönhetem, Te aki

belém költöztél

S velem vagy a nap

minden percében.

Te, aki kitartó

nyugodt, szelíd 

lényeddel elvarázsoltál,

 teljesen új embert 

hoztál ki belőlem

Megalkottad lelked 

másik felét, kit ugyanúgy

fűt a szenvedély.

Könnyed vagyok,

 lebegek, Nem számít

semmi, ha Veled lehetek

Elvarázsoltál magaddal

viszel, magasan szállunk

ketten a felhők felett.