Már nagyon régen nem írtam ide. Az életem romokban volt, azt sem tudtam, hogyan tovább. Már nem akartam semmit, már nem akartam élni. De Istennek más tervei voltak velem. A lelkem összetört, s nem éreztem, ahogy ragyog a Nap. Számomra meghalt a piros szín s csak a fekete létezett. De..felálltam. Egyedül nagyon nehéz volt, nem kívánom senkinek. Verseket is alig - alig, vagy könnyek közepette írtam, keveset.Viszont e nehéz napokban volt mellettem valaki, aki néha lényével feledtette velem megkopott életem. Vele összeírtunk egy verses kötetet, hamarosan kapható lesz. A férfi török s angolul írtuk. Fogadjátok szeretettel..
A Tavasz beköszöntött, a május már ölel. Van lakásom, munkám s tudok újra mosolyogni. Az erőt Istenből s a gyermekeim szeretetéből merítem..kívánom, kapja meg Mindenki amit érdemel...
