2013. július 18., csütörtök

Létezés



Létezés


Mosolygós, vidám napok
jöttek, elhozta nekem
mindet a nyár, olykor 
önfeledten nevetek , viháncolok
újra, tudom rám a 
boldogság vár.



Nyoma sincs a fájdalomnak
Lelkem újra szabadon, sebek
nélkül szárnyal, nem kíséri 
már a múlt nyoma
Arcok, képek kik okozták
rég felejtve lettek tán.


Pajkos vagyok, virgonc
nevetős, gyorsan telnek
a napok, boldog vagyok
ketten vagyunk, csak ejtenek
egyre rabul vonzó pillanatok.


Életre kelt a vágy is
Őt nem akartam, Csak 
nyomtam, csak nyomtam
el, szorítottam mélyen
magamban.


Már nem bírok vele
Hatalmas erőre kapott
Te táplálod, s kettőtök
ellen tehetetlen vagyok.


Éget, mar, kínoz
Magával ragad
Egyszer a felszínre tör
S forró lávaként betakar.


Te vagy a lélek
Te vagy a szenvedély
Te vagy belőlem egy
darab, ki nélkül csak
halott lelkem marad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése