Őrült lelkem

Őrült lelkem



Lelkem sóváran mindent
eltaposva, nem hallgatva
a tudatra, fittyet hányva
a józan ész határaira
Csak a párját kutatja.



Szárnyalni akar vele
újra meg újra, már nem
gondol a sok- sok fájdalomra
Mit akaratlanul vagy akarva
okoztál, már nem számít semmi
Törjünk át minden gátat
Döntsük le a falakat, s romboljuk
le a hidat, mely elválasztva Tőled
magányra hívogat.



Őrült lelkem tébolyultan
Csak Téged akar
Csiga- lassúsággal telik el
minden perc
Meghalok százszor még
eljön a pillanat, elégetem
magamban a feltörő kínzó
vágyamat, már nem érdekel,
hogy a valóságunk mást
mutat, az álmok világában
eggyé váltunk, s miénk a pillanat
Hol végre nyugtatón átölel
karod, foglyul ejtem parázsló
pillantásod, ellopom mosolyod
ívét s hangod mély kacaját
Gyere ölelj át, s csillapítsd
őrült lelkem száguldani vágyó
mámorát.