Relaxációs állapotomban ötlött agyamba a kérdés. Vajon ki miért olvas? Van akiket tudok, miért: mert szereti, ahogy írok, mert mosolyt fakaszt az arcán a néha megvillanó humorom, mert gondolatokat adok, amelyek benne is gondolatokat ébresztenek, mert emlékeket idézek fel, melyek egybe esnek(hasonlítanak) az ő múltbéli eseményeire, vagy csak úgy kíváncsiságból:"Na, nézzük mit írt ma?" Vagy csak megszokásból már rutinosan kattint a blogoldalon a nevemre.
Kapok is visszajelzéseket, sokat. Szeretnek olvasni és sokan is olvasnak(nem csak itt). Van aki magára veszi az írásomat és érzékenyen érinti, bár nem biztos, hogy róla szól a történet. Elgondolkoztam azon, amit a kiadóm mondott: "Itt abba kellene hagyni a blogolást, mert felaprózom önmagam, és nem koncentrálok a fontosabb dolgokra, energiát, időt vesz el és mindig ugyanazoknak az embereknek írok(szinte feleslegesen)"
Hm..megfordult a fejemben, hogy akkor itt befejezem az írást..de még nem most..hamarosan..
Tudom, a kiadómnak igaza van.
Felvetődött bennem is a kérdés: Én miért olvasok? És miért csak Őket?
Nos..amikor belépek ide a bloglistával kezdek- általában. Először csak a visszatérően író(ismert) személyek blogjait olvasom. 95%-ban csak a férfiakét. Hogy miért? talán ők őszintébbek és nem kavarnak(már akik)
Van akiét szinte mindig elolvasom. Miért? Mert szeretem a verseket és mert mögéjük látok. Annyira át tudom érezni, hogy abban a pillanatban mit érezhetett, aki papírra vetette a sorokat.
Máshol..csak az ismerősöm írásait olvasom, de az övét sem mindig..idő, idő, idő! Több idő kell nekem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése