Mindenkinek van egy kijelölt útvonala. Ezen kell végig haladnia. Ahányszor hibádzik, visszatér ugyanarra a helyre, ahol a hibát elkövette. Annyiszor tér vissza, amíg nem tudatosul benne, hogy itt kellene másképpen döntenie. Persze nem mindenki olyan bölcs, hogy felismerje az útvesztőket. Én szeretem az utamat. Tetszik. Néha hosszú és rögös egy- egy újabb szakasz elérése, de mindig megcsinálom. Igaz, hogy utána olyan fáradtságot érzek. Soha nem kérdezem meg magamtól, hogy megérte-e? Hiszem, hogy minden harc, minden küzdelem (függetlenül attól, hogy nyerek vagy veszítek) erősebbé tesz és a fejlődésemet szolgálja. Mindegyik tanítani akar, csak észre kell venni, hogy mire is. Vagyis: a miért-ek, Eljutottam odáig, nem keresem rá a választ. Megjön magától és mostanában egyre hamarabb. Miért léptél az utamra? Mert tetszik a gondolkodásom, a lényem, a dolgokhoz való hozzáállásom. Vonz. Tudom. Nem akarlak vonzani, csak addig a pontig, amíg nem fogod meglátni a nőt bennem. Ha ez megtörténik, tükröt tartok eléd, melyben minden hibádat megmutatom, amelyeken változtatnod kellene, hogy velem maradj továbbra is, és fejlődhess.Sokan meglátva Önnön hibáikat, megsértődnek és eltűnnek.
Ha belenézel a tükörbe és felismered a hibáidat, és azon leszel, hogy változni akarsz, segítek. Ebben az esetben tudsz csak velem maradni. Ha elfeledkezel a nemedről és kiirtod teljesen a vágyat magadban. ha ezt meg tudod csinálni csak egy rövid időre is , megérted, átérzed a létezés értelmét. Semmihez nem hasonlítható az érzés. Megértettem. Én vagyok a Tükör. Most jogosan mondhatod, Te sem vagy tökéletes, Neked ki tart tükröt? A tőlem feljebb szinten rezgő lélek. És jó...mert általa tudok csak változni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése