Nem akartalak bántani..túl sok volt a véletlen egybeesés...a körülmények..sajnálom. Én is ember vagyok, aki olykor követ el hibákat. Te önmagadat adtad..és csak csendesen követtél...nem bántottál..szégyenlem magam..ne haragudj...tudom, ami megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni...tudom, a fény eltűnt a sötétben..nem találod..zavar van Benned..összezavartam mindent. Nem akartam...Nemhiába mondják rám: Forgószél Mary. Így alakult...nekem is fáj..és én sem vagyok önmagam. A nap ugyan süt, hideg széllel kísérve...de nem érzékelem a fényt. Csak azt az iszonyatos fejfájást, amely most rám borult....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése