2013. szeptember 13., péntek

A zene...







Szerintem mindenkinek van egy zenéje, amely teljesen kifejezi Őt...a lényét, azt az embert aki, ahogy érez, ahogy él, ahogy létezik.
Nagyon szeretem a zenét, szinte lételemem, mint a fény,a  meleg. Fénylény vagyok...ha velem vagy, feltöltelek energiával, fénnyel és szeretettel.
Ha tehetem, gyakran hallgatok zenét. Általában a lassúbb, líraibb, romantikusabb zenéket szeretem, de szívesen hallgatok olykor pörgősebb dallamokat is.
A nyelv nem számít..hogy angolul, spanyolul, románul van, csak fogjon meg valami benne. Vagy a hangja annak aki énekli, vagy a ritmusa, vagy a szövege..esetleg minden.
Több kedvencem van..de van egy dal, amely teljesen én vagyok..véletlenül akadtam rá:-))(Tudjuk, véletlenek nincsenek)
Ez a zene én vagyok..annyira én..tele fájdalommal, tele szeretettel, tele sóvárgással, és tele vággyal...
És amikor egyik kedvenc lelki társam, Jean belinkelte valahova, ahol én már nem vagyok elérhető, bizony kicsordultak a könnyeim..
Ez a zene..én vagyok: Renan and Ray: Voce

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése