Az álom folytatódik..megjelentem a pici , szűk ösvényen. Tudtam, hogy vársz. Éreztem. Hogy honnan és miért, ne kérdezd. Nem tudom. Mint annyi mindent nem tudunk az életben. Talán a gondolataiddal bevonzottál..A lényeg, mentem. Ahogy megláttam, hogy ott ülsz, tudtam, hogy engem vársz. Elmosolyodtam. És szaladtam feléd, hogy minél hamarabb odaérjek. Hogy ne veszítsek el egyetlen értékes pillanatot sem a Veled történő találkozásból. Felálltál..karjaidat kitártad felém- ölelésre. És én belesimultam.Szorosan átöleltél, mintha többé már nem akarnál elengedni. Tudtam, megértettem, hogy hazaérkeztem:-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése