2013. szeptember 13., péntek

Köszönet....







Igen, szeretem a köszönöm szót. Szerintem a "Szeretlek" mellett a második legszebb magyar szó. Már ahogyan kimondjuk egy mosoly keretében, elindul bennünk valami, érzünk valamit. Bár a hangsúly azért nagyon sokat számít..
Igen, megköszönök szinte mindent...magamban főleg Istennek szoktam köszönetet mondani..az életemért, az erőért amit adott, a szeretetért, amivel felruházott, és azért,hogy ha keresem megtalálom magamban.
Aztán a környezetemben élőknek köszönök meg mindent, akiket szeretek, akik adnak valamit..és persze a mentális síkon mozgó ismerőseimnek a létezésüket. És azt hiszem ez a legcsodálatosabb dolog..úgy elfogadni őket, hogy a valóságban soha nem láttuk egymást, mégis érzünk, kötődünk egymáshoz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése