Egyetlen kép s néhány mondat..elég volt ennyi, hogy újra felidézzem a múltat. Jó volt újra látni, egy kicsit érezni, elmúlt idők fájdalmait a sarokba"seperni".
A mondatok...bennem életre keltek, arcomon bágyadt mosoly jöttödre felderengett. Még mindig fáj, bár tagadom, ami velünk történt, próbáltam elfelejteni az egészet, de nem ment. Azt hittem, teljesen túl vagyok Rajtad, itt(is) ,állhatsz előttem s már nem férfiként látlak. Becsapom magam, ég mindig itt vagy mélyen bennem. Nem akarom! Lázadok ellened, de még mindig szeretlek. Még mindig bőrömön érzem leheletnyi érintésed, még mindig itt maradt lélek- érzésed.
Talán egy másik életben(teljesen) a Tiéd leszek, talán ott, akkor majd egyszerre dobban a szívem a Tiéddel....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése