Amikor hittél

Bizonyára érezted már azt az érzést, hogy van (volt) valaki az életedben, akinek hittél..elhittél mindent, minden szavát. Nem azért mert el akartad hinni, hanem mert őszintének tűnt minden szava. Mellette voltál a bajban...még ha más utálta is, ha követ dobtak rá. Te hittél neki..mindent...nem kellett volna...nem volt őszinte...egyáltalán nem.
Egy napon találsz egy profilt, és rájössz..hoppá! Itt van! Nem újra, itt is volt...szépen csendben...számodra...és csalódsz...
Nem érzel haragot...dühöt sem....csak talán egy kis fájdalmat..és már nem érdekel, hogy miért?
Igéket hirdet..elhiszed, elhiszik..de az idő múlásával rájössz...Ő is hamis..és hazudik..
Többet nem létezik számodra. Kiírtod őt a gondolataid által. Azonnal....a szó rá: jellemtelen...