Titkos szerelem

Titkos szerelem

Hosszú évek során

cipelted az érzés súlyát

Néha kimondtad, de nem

akartam érezni valódiságát.



Nem figyeltem Rád eléggé

Valahogy mindig elsuhantunk

egymás mellett, néha toporzékolva

haragot színlelve kiabáltál: Fáj

a hiány!



Csak hagytam magamban

laposan elnyomva a léted

Nem akartam, hogy kitörj onnan

Féltem, hogy elsöpör a szenvedélyed.



Egy napon forró tavaszi

zsongás során, nem tűrted

tovább, kiengedted ordítani

vágyó szenvedélyed hatalmát.



Mosoly mosolyt fakasztott

Az ölelésből csók lett

Éreztem remegő testeden

Egyre növekvő szenvedélyed.



Forrt körülöttünk minden

Égetett, perzselt saját

felélesztett vágyam, csak

ámultam s nem akartam

elhinni, itt áll előttem, amire

mindig is vágytam.