Ölelj meg, kérlek

Ölelj meg, kérlek

 

 

Fáradt vagyok

Felemésztenek a

mindennapi dolgok

Nincs erőm semmire

Este ájultan ágyba

zuhanok.



Fázósan húzom 

magamra puha 

takaróm, befelé

nyelem a könnyeket

Hang nélkül sírok

S nem táplálok már

hiú reményeket.



Hova lett a mosolyom?

Hova lett erős, harcos

énem? Már nem akarok 

semmit, csak csendben

éldegélek.



Alvásba zuhanok,de 

elkerül az álom

Hova lett a csodás

álomvilágom?


 

Álmok nélkül 

meghalnak a vágyak

Vágyak nélkül csak

unott hétköznapok

várnak.


Ölelj meg kérlek

Érezni akarlak

Zárj gyengéden

karjaidba, légy 

puha ágyam!



Ringass gyengéden

Mert belülről fájok

Halott lélekkel nem

érezve a fényt

Mosolyok nélkül

fáradtan vegetálok.