Minden attól függ, akarunk valamit vagy sem. És persze, hogy mennyire akarjuk. Olyan nincs, hogy talán, vagy jó lenne "ha"...mint én mondogatom néha magamban, jó lenne ha megnyerném a lottó ötöst.
"Ha" szó nem létezik. És az arany középút sem. Pedig középiskolás koromban mennyire hittem benne. Mikor Horatius felvetette a létezését, elgondolkoztam rajta. Akkor még hittem, lehet valakit kicsit szeretni, a fehér és a fekete közepe a szürke, a fénynek és a sötétségnek a homály..
Felnőttem, és rájöttem, nincs talán. Vagy igen, vagy nem. Akarom vagy sem. Ha akarom(nagyon) akkor elérem. Teszek érte. Minden gondolatomat kitölti, és úgy alakítom az életem, hogy el is érem. Mit akarok? Most? Írni, írni..publikálni! Ehhez pedig az kell, hogy megtanulom a tökéletes formázást( amely nagyon nehéz), de muszáj. Nem várhatom el, hogy szép szavakért(mostanában) mindig megcsinálja valaki helyettem. Nem várhatom el tőlük, csak mert szépen írok, kedvesen, olykor humorosan. Az idő, a szabadidő mindenki számára kevés. És azt nem fordíthatják rám, csak úgy...
Talán a téli szünetben lesz rá elég időm, és most már van aki lépésről- lépésre megmutatja nekem. Mindenesetre köszönöm az eddigi türelmet és a segítséget.
Mit akarok még? Az új munkahelyemen is jól teljesíteni. Maximálisan. És ezért meg fogok tenni mindent(nem a pénzért). Az elismerésért, a mosolyért..ahogy a főnököm, ma is viselkedett velem:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése