-Ha reggelre megint negatív tartalmú levél vár rám, megharapom!
-Maga ilyen harapós?
-Nem. De néha szeretek gyengéden harapni. Így fojtom vissza a feltámadó indulatokat.
-Jó a harapás, de csak mértékkel!
-Rendben. Akkor elárulná, hogy pontosan mit javítsak ki?
-Nézze át a szabályzatot, ott van benne.
-Megtettem. Mindent úgy csináltam.
-Nem hinném. Nézze át újra!
Bla..bla..bla..kezdtem ideges lenni.
Mit akar még tőlem? Kiteszem a lelkem és a gép beint nekem. Mély, feltörő sóhajjal beleegyezően el kezdtem olvasni az elvárásokat, követelményeket.
-Megvan! Tudom, mi a hiba- hasított belém. Közlöm ezt az úrral.
-Pontosan. Én is ezeket találtam.
-Akkor jó, neki kezdek! Elég lesz egy vagy mindet?
-Mindet.
-Ön egy hajcsár.
-Bizony, ostorral a kezemben.
Érzem, ahogy hatalmas mosolyra húzódik a szám.
-Az ostor jó dolog, szeretem. Kötődést, kapcsolódást, játékot, humort fejez ki.
-Na, viszlát, elkezdem! Így is teszek. Belevetem magam a munkába. Fáj a fejem, fáradt a szemem, de írok. Megcsinálom, utána nyugtom lesz - gondolom magamban.
Persze, így jó dolgozni, hogy valaki közben gyengéd utasításokat ad:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése