Az eső
Lassan sétálok,
Langyos esőcseppek
arcomba hullanak
A múlt képe feldereng
Benne vádlón néz
egy parázsló tekintet.
Szemem az övébe mélyed
Lassan elerednek a könnyeim
A fájdalom miatta
Még mindig itt van bennem.
Talán szerettem, bár
nem akartam, naivságomért
hazug szavakat kaptam
El kell engednem!
Becsapott. A lélek peremén
hol együtt voltunk
szívemben fájdalmat okozott.
Nem szólok egy szót sem
Csak nézem. Sötét parázs
szemek elnyelik lényem.
A könnyek csak folynak
peregnek arcomon, s közben
az esőcseppek is halkan
koppannak ruhámon.
Még mindig fáj, bár
nem akarom. Küzdök
az érzés ellen, mely
szívembe éles tőrként
hasított.
Nem kell e fájó érzés
nekem, azt akarom
mossa össze az eső
könnyeimet a Tiéddel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése