Minden lehettél
volna
Szürke hétköznapok
Megannyi gond- sokaság
Magányos lelkem olykor
könyörögve kér, sóvárog
valami után.
Ha a lélek akar ,
nincs tudat
A lélek vágyai, érzelmei
elnyomják azt. A tudat pihen
A lélek él, keresi útját
szabadon, könnyedén.
Rád talált. Egy pillanatra
magával ragadott
Fogva tartott , s szerette
volna nyújtani a pillanatot.
A pillanatot, mikor még
pihen a tudat, s minden
lehetséges. Egy másik világban
Megélni a vágyakat.
Minden lehettél volna
A lelkem csak Rád várt
szüntelen. Téged akart
minden szabad percben
Utánad s érintésedért
Epekedett.
Nem fogadtad. Nem figyeltél rá
Elűzted őt.Elűzted, elkergetted
Mert magadban tápláltad
Az ellen- erőt.
Felélesztetted férfi vadászó
Én-edet, szabadon akartál
létezni, Függetlenül attól, hogy
a lelked mást akart.
Elmentem. Elengedtelek.
Légy szabad! Tápláld magadban
a tudatot s elégítsd ki testi
vágyaidat.
Ez mind csak felszín
Személyiségburkok
Falakat építettél
magadban, s lelked
Továbbra is üresen
Kóborol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése