Eltévedtem

Eltévedtem

Sűrű sötét rengetegben bolyongok

Egyedül vagyok, csak egy árva bagoly

huhogását hallom. Nem félek, megyek

csak előre, hogy a kivezető utat

megtaláljam , fény kellene.

Fényt, fényt akarok s meleget

Szeretném már látni a kéklőn

ragyogó eget, s benne játékos

bárány- fellegeket.

De nem látok semmit, vaktában

megyek, A sötétség az, mely a

sűrű rengetegben befed.

Aprócska fénycsík villan elébem

Gyengén, halványan világít nekem

Fel- feltűnő fényénél szívem

feldereng, Talán ennyi is elég

lesz, hogy kijussak innen.

A fénycsík világít előttem

Mutatja az utat hova lépjek

S merre menjek. Lassan haladok

előre s végre eljutok a rengeteg végére.

Kint vagyok, látom a napot

Mely tündöklő fényével

rám ragyog. Megtölti énem

szeretettel, Melegséget áraszt el

S új reményekkel tölt el.