A mosoly mosolyt szül- tartja a mondás. És ez így is van. Ha valaki mosolyog rám, akkor visszamosolygok. A mosoly az érzelem egyik megnyilvánulása, akár lehet testbeszéd.: nyitok feléd, szimpatikus vagy, bízom benned, jó veled, érdekelsz, boldog vagyok..ezt mind mind kifejezi.
Aki sokat mosolyog az kiegyensúlyozott ember, békében és harmóniában él önmagával és a környezetével is.
A mosoly jótékony hatását senki nem vitatja...ha mosolygunk, szervezetünk ezáltal boldogsághormont, endorfint termel, ezért van a könnyű, laza érzés.
A mosolygós ember általában nyitott és bizalmat sugárzó.
Többféle mosoly létezik: van baráti mosoly, önelégült mosoly, őszinte mosoly, csábos mosoly, vigyor, sármos mosoly..stb.
Nos volt már olyan, hogy az önelégült mosolyt szerettem volna letörölni valaki arcáról:D
Általában sokat mosolygok. Néha bágyadtan, néha meghitten, halványan...csábosan nem szoktam, mert nem akarok csábítani. Nem azt sugallom, hogy Nő vagyok, hanem azt, hogy egy gondolkodó ember, akiben bízhatsz. Amíg őszinte vagy, én is az leszek, de amint el kezdesz hazudozni- bezárom a lelkem.
Jó, néha szoktam nevetni is, vagy vihorászni(a lányommal, és olykor a barátnőmmel) .De nem ez jellemző rám.
Azt vettem észre, az emberek egyre kevesebbet mosolyognak. Sietnek, és magukba zárkóznak. Kedvetlenek, stresszesek, és nem figyelnek, figyelünk egymásra.
Főleg azért kell megbecsülni magunk körül az őszinte mosolyokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése