2013. május 3., péntek

És megint a lovak




Szeretem a lovakat. Sok állatot szeretek, de őket különösképpen. Valahogy lélekben közel állnak hozzám. Nekünk nincsenek, soha nem is voltak lovaink, de lovagoltam már..és vannak ismerőseim, akik lovakat tartanak.  Szeretem őket, de félek tőlük...egy kicsit..csodálom őket, felnézek rájuk..és nincs miért..nem akarom megindokolni. Majdnem minden regényemben szerepelnek a lovak. És nem előre megtervezve a cselekményt, spontán beleszőve. Akik ismernek, ők tudják van egy elméleti lovam, akit a legjobban szeretek...ő az álomló:DD....De félretéve a viccet, ösztönösen kapcsolatba kerülök a lovakkal...mikor valaki felett vagyok,amikor blogolok,  akit kedvelek is, akkor elmosolyodok, hogy lovagolok rajta..pacizunk..
Tegnap ismét egy érdekes levél...valaki azt írta nekem: Jó az user neved, lóversenyekre jársz? Hm...ezen meglepődtem. Yram...nos ez a név nem lovat jelent, vagy legalábbis az általam tanult nyelveken nem, de viszont szép ló név lenne...ekkor tudatosult bennem: megint a lovak...igen, ezt írtam már. Ha állat lennék, csakis ló lennék...De semmilyen szerencsejáték nem érdekel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése