Szegeden jártunk..sőt, annál is tovább. Elég hosszú út, oda- vissza 250km. Nagyon nem nézhettem a tájat, mert esett, csak esett az eső. De azért lementünk a Tisza- partra, megnéztük a folyót. Mit mondjak jól fent van a folyó! Emlékképek villantak be..itt sétáltam lánykoromban egy fiúval..akiről azt hittem, hogy ő a szerelem, őa minden. Nem ő volt...Tanultam belőle. A következő barátomra egy évet vártam. Érdemes volt, ő a férjem:-)... Még mindig jobb, mint ha hóban jött volna ez a csapadékmennyiség! Visszafele férjem meghívott hamburgerezni, cukrászdába, de utána már nem jött be velem a Tesco-ba vásárolni. Na, nem baj..legalább nyugodtan vásárolhatok- gondoltam. Így is tettem. Szép lassan belevetettem a vásárlás örömeibe magam. Elnéztem az embereket. Célirányosan vásároltak, mosolytalanul, sietve. De hova sietnek az esőben? Én nem tudok célirányosan vásárolni.Körbenézek, megveszem azt is ami akkor nem biztos, hogy kell-....élvezem a vásárlást...és főleg ha a pénztárnál állva egy fiatal férfi ismeretlenül is kitalálja a gondolatom:DD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése