Visszanéztem

:-))..Azt vallom néhány hónapja, ne nézzünk vissza és ne merengjünk a múlton, hiszen csak a MOST számít, az örök jelen.
Igen. Nem szoktam rágódni a múlton. Rövid idő alatt most már feldolgozom, lesöpröm magamról ami egy kicsit is fájt.
És nyitott vagyok az új dolgok, kapcsolatok felé. Kitárom a karom, hogy beragyogjon a fény, ahogy a fotómon átszűrődik, áttöri magát a fák lombjainak sűrűjén, hogy feltöltsön, hogy erőt adjon, és elárasszon szeretettel.
Így is történt. Ma csodás idő van. Ragyogó napsütés, szinte kellemesen meleg. Olyan sétálni való idő. Nem sétálok. Bent végzem a hétvégi házimunkát. Most nem nyökdécselve teszem mindezt, hanem lazán. Olyan elmélyült, relaxált vagyok. Nincs bennem harag senki és semmi iránt.
Tökéletesen nyugodt vagyok.
Olvastam a falbeírásaimat, és a leveleimet. Elmosolyodtam...
Bár mostanában keveset vagyok itt, akik ismernek tudják miért. Akik meg nem, nos nekik úgyis mindegy.
De! Igyekszem mindennap benézni ide is, hiszen ez a profil a lényem egy darabja,a szívem csücske. Több mint egy éve él, és itt sok kedves embert ismertem meg.. Voltak gonoszkodó, irigy emberek is. De ők ugyan kit érdekelnek??:-DDD
A fontos emberek, közel állnak, vagy közel álltak hozzám. Egy ideig részei voltak életemnek. Így visszanézve eszembe jut a sok harcom Jean-nal, a sok hülyeség Róbert gidával, a sok-sok amőbázás különböző emberekkel, a fogadott öcsém Pepe, és hát...Fallenangels is, akit érdekes embernek ismertem meg.
Más oldalon is blogolok, egy nemzetközi oldalon, ott szinte csak külföldi barátaim vannak, és bánt, hogy nincs elég időm rájuk. Néha csak benézek, és már menekülök, hogy ne keljen chatelni velük- sajnálom. Nem tudok több felé szakadni.
Szóval...ahogy visszanézek, szép volt ez az egy év...Adtam és kaptam. Bölcsességet, türelmet. Tanultam, és tanítottam.
Örülök az új kitartó ismerőseimnek is. Akire felnézek: Oszlopok..őt szeretem a  nyugodt bölcsességéért, őszinteségéért, Szigát- bár ő ritkán jön.
És aki itt lakik bennem az örök eltűnő művész: Tortaper. Vele is eltöltöttünk néhány kellemes órát, szépeket írtunk együtt, és hiányzik. De ezt ő is tudja..
Nem adtam fel. A lelki társ létezik, csak még nem találtam meg. De megfogom, Tudom. És birtokolni fogom, ahogy ő is engem. Ilyen vagyok. Birtokló, és nem tudok megváltozni. Majd lesz egy ember, aki hagyni fogja magát...tudom.
Szóval...köszönöm Nektek a figyelmet, a törődést, a kellemes időt, amit velem töltöttetek.
Elfogadtam az őszt. Nehezen. Nem utálom. Várok.. Várom a Karácsonyt. Az egyetlen ünnep, amely minden fájdalmat, minden rosszat feledtet velem a mindent elsöprő szeretetével. És köszönöm Istennek, hogy élek:-))))