Régebben már írtam a visszatérő lelkekről. Vannak. Hogy miért találkozunk újra meg újra egy rég eltűnt számunkra egykor fontosnak hitt emberrel, nem tudom. Bevallom, nem is érdekel. Jön , itt van, beszélgetünk, és talán egy kicsit örülünk is egymásnak.
Azt nem mondom, hogy ugyanúgy fogadom, mint régen(hiszen ő már egyszer kilépett az életemből), de szívesen meghallgatom, és válaszolok a kérdéseire.
Néhány hete újra itt van a virtuál életemben régi lelki társam, Róbert gida:-))
A férfi, aki mindig kommentelte a blogjaimat, aki biztatott az első regényemmel kapcsolatban, és utána a kiadással is. Olykor fordítva írtunk egymásnak, és olyan mókás volt az egész.
Fél év kimaradt a közös virtuál életünkből. Nem felejtettem el, de elfogadtam a távozását. Mint utólag kiderült ő sem felejtett el.:-))
A lényeg, ha ritkán is, de újra itt van. És mesélünk egymásnak a dolgainkról.
A minap megkérdezte, mi van a regényeimmel. Ecseteltem neki a jelenlegi helyzetállást, aztán megjegyezte: fél év alatt olyan kis bölcs lettél...sokat változtál.
Hm...változtam volna? Talán igen....elmélyültebb lettem. Már nem harcolok annyit, és nem olyan véresen komolyan teszem mindezt . Aztán felvetette miért nem írsz a lélekről, hiszen annyira elmélyültél már a kutatásában.
- A lélekről?- kérdeztem meglepődve. Annyit blogoltam már róla! Meg különben is én humoros, romantikus, néha kalandregényeket írok.
-Éppen azért! Írj most valami mást is! Meg tudod csinálni!
Ő mindig hitt bennem. Ő mindig többet látott bennem- szerintem, mint amennyi vagyok. Az tény, ha ő nincs, én akkor nem írok regényt, nem keresek kiadót...és megmaradtam volna a "Blogok királynőjének"(Ezt a címet egy régi kedves ismerősömtől kaptam)
Blogok királynője? Nem éreztem magam annak. Anno, ha volt 60 blogom, sem regényem, sem bölcseletek a lélekről, de még humoros írásaim sem voltak.
Most már lassan 500bloggal büszkélkedhetnék, ha a profiltörléssel nem szálltak volna el az írásaim:-((
A lélekről...
Annyian írtak már a lélekről. Tőlem sokkal jártasabb és e témában tájékozottabb, tanultabb emberek.
-Az nem számít- erősködött tovább a lelki társam, írd meg a Te érzéseiddel, a Te szemszögedből, a Te tapasztalataiddal.
Bevallom, elgondolkodtatott. És tegnap este megszületett bennem a vázlat.
Köszönöm Róbert gidának az utamon történő terelgetést:....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése