A csend mindenkinek mást jelent. Van aki a meditációt, a lélek nyugalmát hívja csendnek, mások a hang nélküli, zajtól mentes állapotra gondolnak ilyenkor.
Ha csend van nyugodtan tudok írni. Vagy végezni a háztartási teendőket. Mondjuk főzni, mosni, mosogatni csendben, külső zajoktól mentes övezetben is lehet.
Mit jelent nekem a csend?
Nemigazán szeretem a csendet. Néha kell, de ritkán élek vele.
Ha csend van, magányos vagyok, teljesen egy dologra fókuszálok, és túl nyugodt, szinte már relaxált állapotba kerülök. Jó ez számomra, max. 1-2 óráig, utána kezdem érezni a hiányt. A zajok, a megszokott külső zajok, a hangok hiányát.
Talán azért mert zajban nőttem fel. Vannak testvéreim, nagybátyám is velünk élt, így nagy családban nőttem fel.
Néha vágytam a csendre, a magányra. Ilyenkor tanultam, rajzoltam vagy olvastam. És nem gondolkoztam. Mindig az adott tevékenységre összpontosítottam.
Felnőttem. Más lettem. A csend eltűnt az életemből. Szinte mindig társaságban voltam. És már nem nagyon tudok csak egyetlen feladatra koncentrálni.
Miért? Mert felgyorsult a világ? A technika gyors fejlődése miatt? Lehet.
Van TV, számítógép, internet, telefon, rádió- eleve több dolog áll a rendelkezésünkre. Szól a Tv, megy a számítógép, csörög a telefon. Ez már három dolog egyszerre. És mindegyikre tudunk figyelni.
Nem tudom, hogy melyik volt jobb? A békésen rajzoló, vagy olvasó kislány énem, vagy a mostani kötelességtudó háziasszony, feleség, gyermekét féltő anya, aki dolgozó nő is egyben?
Nem csoda, hogy estére már olyan fáradt vagyok, hogy beesek a kádba(ágyba). És kihagytam, hogy a nő még szerető is legyen!
Hogy akarunk így Csend-et?
Időnk végtelen- csak nem itt e földi létben....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése