Hova a lelkek....

Hová a lelkek...

Hová a lelkek vissza-visszatérnek
s néma sóhajok az égig felérnek
hol megtöri a csend szíved ritmusát
s önmagaddal vívsz késő-lázas tusát
honnan gondolatban hosszú útra kélsz
s enyhet sebeidre Istentől remélsz
hol titkodat megőrzi a kies táj
s nem tudod elengedni mert nagyon fáj
oda a lelkek vissza-visszatérnek
nyugtalanul bolyongnak de nem kérnek
hol bánatod örök magányba zár
s gyertyaláng lobban, ha a szél arra jár
és ha visszanézel nyomuk nem leled
hiába érzed hogy ott vannak veled.
hová az emberek gyakran betérnek
s örökös búval, fájdalommal élnek
hol szomorú szívek vigaszt remélnek
oda a lelkek mindig visszatérnek.


Kedvenc versem. Mikor megtaláltam, rátaláltam, szabályosan elakadt a lélegzetem. Annyira szép, és annyira sokat mondó! Lenyűgözött. Persze egy vers értelmezése, mindenkinek mást jelent, ahogyan egy képről is több embernek más-más dolog jut eszébe.
Az akkori lelki állapotukat, hangulatukat kifejezve.
Mikor elolvastam, nem akartam a szavak mögé látni. Csak ellágyultam, a szívemig hatolt. De a vers sorai itt tombolnak, dübörögnek bennem, mint egy gondolat. Hova  a lelkek visszatérnek..visszatérnek-és a hangsúly a visszatérésen van. Lassan féléve tanulmányozom, figyelem a lélek mibenlétét, mivoltát. Csak az érzéseimre és a saját megtapasztalásomra, na meg az olvasmányaimra tudok hagyatkozni, mert tudományos, kézzelfogható magyarázat nincs a lélek létezésére.
Lassan haladok a lélek kifürkészhetetlen útjain, de kezd összeállni a kép. Kezdem érteni , sejteni az élet értelmét.
Ahova visszatérnek...ha szó szerint értelmezzük a verssort, akkor már tudom, hogy  a lelkek  a földi élet bevégeztével a lélekközösségbe térnek vissza, ott remélnek Istentől bocsánatot..stb...
De Isten nem haragszik, mert minden élőlényt egyformán szeret.
Ha meg fordítva nézzük, akkor a lelkek a földre térnek egy bizonyos ideig, szint eléréséig mindig vissza, mindig ideszületnek újra.
De értelmezhetjük úgyis a verset, hogy a lelkek azokhoz a lelkekhez térnek vissza, akikkel együtt rezegnek, együtt ölelkeznek, együtt simulnak össze. Ugyanis azok a lelkek vonzzák be, találják meg egymást itt a földi életben újra meg újra, akikhez már korábban is közük volt.
Érdekes, vannak emberek akikkel útjaink elválnak (egy időre), de akikkel olykor együtt rezgett a lelkem, mindig visszatérnek hozzám...

Hova a lelkek visszatérnek....ahol szeretik őket...