Régebben olvastam valaki blogjában a mézesmadzag-effektusról. Ahogy olvastam a történetet, a mosoly egyre nagyobbra húzódott a számon. Megfogott, humoros volt.
Nem szoktam, de elhatároztam, miért ne, én is kipróbálom. A kiszemelt személy egy számomra sokat olvasott egyén lett, akit azt hiszem egy jó ideje sikerült megismernem(átlátnom) rajta egy kicsit.
90%-ban sejtettem a férfi reagálását, de meghagytam a 10%-ot a reménynek, hát ha...
Nos, így is tettem. Elhúztam a férfi orra előtt a mézesmadzagot. És Ő be is vette. Sejtésem előre beigazolódott. Már magamban hallottam a kimagyarázásait: férfiből vagyok, a hormonok..
Na, igen. Jól sikerült a csapda. A férfi besétált. Magam előtt látom a képét lehunyt szemeim előtt, amikor az álomból valóság lesz. Az élet teljesen más, mint a kép.
Én is megdöbbentem, megfagytam, amikor a fátyol lehullt...
A férfi is meg fog lepődni..ha a lelkek megérnek majd a találkozásra. Persze, előfordult már olyan, hogy a lelkek találkoztak, de a valóságban már nem ölelték át egymást...
Meg fog döbbenni, amikor a fátyol lehull....:DDDD.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése