Közös kis történet

Csak rajtad múlt harcos, hogy fejem nem hullt a porba, és ez volt a mérce, a próba. Mert ha egy harcosnak, lélegzete eláll, ott bizony békére talál.

A lélegzetem elállt, mikor megláttalak. Talán álmomban már megálmodtalak? Így fejed nem hullt a porba, kardom maradt övemen a tokban:-)) Szép estét.

Most hátrálok tőled harcos amíg lehet, amíg tudok, de csak hátrálok, nem futok, így békével távozok. Kellemes estét.

Nem értem hátrálásod okát, hisz lélegzetem elállt, és maradásra invitált. Jer bátran a kabinomba, meghívlak egy üveg rumra. Mesélsz, hol tudsz rejtett kincseket, ha akarod utamra magammal elviszlek:-))

Jó,hát legyen! Most menj Kicsit északnak, majd délnek, hol szirének élnek. De vigyázz mert ott nem lesz legénységed, ott köddé leszek, de ha eléred a déli szorost, és ott keletre tartasz, én ismét iránytűd leszek. Figyelj, most kendődet felkötöm, és lelkedbe költözöm, s a szoros után testet öltök újra.


Rendben, hallgatok Rád, bölcs navigátorra. Nem értem, miért küldesz, hol lakik szirének hada, odalesz a legénységem garmada. Kihozza vissza hajómat a vad tengeren? Ha Te is köddé válsz, s nem leszel velem?


Te nő vagy,rád nem hat a szirének dala,kösd le legénységed de így nem tudnak segíteni téged. Én nem mehetek be oda, abból, káosz lesz és anarchia. Szemednek köddé leszek, hisz a lelkedben utazok. Kell a kincs Kalóz vagy máris feladod? Hajód vezesd oda, békédről addig gondoskodom kijáratnál újra látni fogsz.


Tudom, hogy nő létemre nem hat rám a szirének dala, de ha odamegyek matrózaim lesznek e lények áldozata. Kalóz vagyok és kincsekre vadászok, de hű szolgáimat érte fel nem áldozom. Lelkembe költöztél és vezetni akarsz? Az embereimet soha nem adom szirének martalékának:-)))

Fontold meg jó kalóz hogy láss sok ezer csodát mert ez a kincs mit én mutatok neked kézzel nem fogható de kitölti a teret.Nem fogsz feláldozni semmit!Mert nem hagyom.Látom itt belül több felé szakadsz.Fordulj rá,vidd hajód oda,Ha nem teszed!Nem lesz kincs,nem lesz lakoma!"Én menni akartam.Tudod":)

Megfogadom tanácsod lelkem szólója, hiszen szavadat adtad, hogy matrózaimnak nem lesz bántódása. Elvonod a szirének figyelmét magadra, s mi távozunk a kincsekkel megrakodva. Utána döntesz, hogy velem maradsz-e, s vad vizeken hajózol.

Tedd ha akarod! Én élek fűben,fában,kőben,de árnyékban nem tudok.

vagy kiraklak egy szigeten, s boldog leszel akkor?

De látod ott azt a hajót,érzed a sok tetem szagát?Ők se élték meg a december havát.Én itt voltam akkor is."dolgoznom kell sajna menni de jövök hajnalba és folytatom"

Látom az elpusztult emberek  csontvázát, igen nem élték meg a december havát. Hajózzunk oda, kell nekem a kincs, lelkemben lakó idegen szavad óvatosságra int. Kalóz vagyok, lételemem a harc, nincs helye fájdalomnak, mely néha lelkembe mar.
Nő vagyok. Kalóz, de nem kapzsi, nincs életemnek célja, fájdalmam nem ereszti. Szerettem egy férfit egykor, ki a lelki társam volt, a tenger elrabolta, s számomra ő már holt. Így céltalanul bolyongok nélküle, olykor kincsekre vadászok, elhajózok jó messzire.

Hallod az éneket, hallod a szirén királyt?Ő teszi ezt veled,előcsalja belőled,az érzelmeket.Ne add át dalának magad,mert benned ez erős szív, még is megszakad!Akkor itt veszel úgy jársz mint ott azok,mivel most benned élek én is meghalok.Most válts irányt úgy nyugatnak 15 fokot,onnan már láthatod a kijáratot,még csak egy pontnak látszik,még is milyen fényes pont az ott.Nézd legénységed,hogy el van bódulva,csöpögő nyálukat hogy folyatják szerte szét,hogy vágynak szirének karjaiba,hogy gyötri lelküket ez a dal,muzsika,vágynak a habokba önkívületlenül,és nem emlékeznek majd semmire,mikor kijutunk.

Hallom az éneket, hallom a szirén király dalát..igen , érzem gyengülök, de elmém ellenáll. Nem csak magamért, hanem Érted is felelek, nem akarom, hogy Te is meghalj bennem. Elég nekem Marc elvesztése, szívemet azóta egyetlen férfi sem érinthette,  Rendben, hallgatok Rád, mondd hát az irányt, hagyjuk el a sziréneket, hogy matrózai sem hallják e lények dalát. ha kijutunk az öbölből merre tovább? A köd felszáll s látjuk a napot, újra halljuk a tenger moraját?

Látom szívedet,fülem hallja hogy dobog, átérzem létedet, mert szabad szellem vagyok!Jobbról figyeld ott vannak oszlopok hajtsd hajód közel, mert balodon a tér szemednek jobban tetszik tágasabb, alatta viszont zátonyok. Nem éjszakázhatunk itt haladnunk, elkel érni alkonyatig a kijáratot, nézd a víz már kavarog! Orrvitorla és a többi is, hogy feszül a sebesség hány csomó lehet . Hajad mily csapdosva lobog! Igen elértük a kijáratot.Oldozd el legénységed, mert fáradtabbak mint a te Harcos feküdj le, pihenj, pihenned kell, gyűjts erőt, energiát én ebből építem fel magam, hogy szemednek látható legyek  itt nem kell félned biztonságba lesz hajód, itt nem érvényesül a szél, itt nincsenek áramlatok. Reggelig! Utána az irány kelet. "köszönöm jól vagyok,és ne maradjon viszonzatlan ölelés ugyan ezt teszem. :) Szép napot neked, sajna megint éjszakás vagyok"

Te szabad szellem vagy, ki velem halad, nem értem, mi késztet rá, hogy velem maradj? Jólesik jelenléted- köszönöm, bár fennáll a veszélye, hogy lényed megszokom. Arra megyek, s ahová akarod, a matrózaimat eloldozom, hisz szirének hada már elosont. Most megyek, pihenek, ahogy akarod, meríts belőlem erőt, s végre láthatom igazi valód. Ha utunk véget ér, a kincs birtokunkban lesz, velem maradsz? Fájna ha nem lennél, Te múló pillanat.

 Korán ébredtél harcos Létem még nem teljes láthatod Min csodálkozik szemed,hogy meztelen testem nemtelen?Igen nemtelen vagyok,ne félj tőlem nem ártok neked,és ha kész leszek már lesz nemem,ez mit most láttál maradjon közöttünk legyen titok.Ha embereid megtudják hogy mi vagyok nem biztos hogy nem lesznek nyugtalanok.Néz ki rájuk már várnak téged,készek meghalni érted.Most indulj északnak,adj nekik parancsot!


Nézlek. Látlak. Érezlek. Még nem láttam nemtelen lelket ily közel. Nem csodálkozom, csak nézlek. csendesen. Nem értem: miért segítesz nekem, miért vagy velem? Mi van ha haldokló lelkem Marc helyett Téged megszeret? Vagy átviszel oda, ahol ő van, hogy örökre együtt legyünk a nagy Nihilizmusban? Rendben. Elfedlek. Hogy matrózaim ne lássanak, mint szellemet, mert félnének. Tudom, készek meghalni értem. A parancsot kiadtam, menjünk hát északnak, s mi lesz utána? Mi lesz , ha testet öltesz?


Mi lesz,el nem mondhatom,hisz így is sokkal többet tudsz rólam mint kellene,én nem maradhatok veled ha eljön az idő mennem vagy menned kell.Nézd hogy leszállt a köd,foltokba milyen erős,és igen az ott egy sziget,viszont neked nem csupán egy egyszerű sziget,mondhatnám azt hogy misztikus.


Igen, látom a ködfoltokat, és látom a szigetet. Mióta megmutattad magad, el-elkerülsz engem. Még itt vagy, de már az elvárásról beszélsz. Ha elérjük a szigetet, a misztikumok mit rejtenek?


-Érezd majd,mint mikor marasztaltál,de még vagyok!Az a sziget az álmok,a vágyak szigete,ott azon a szigeten,csak az olyan ember tudja elméjét irányítani akinek a lelke csiszolatlan gyémánt,másképpen elveszik.Ha meg akarod nézni gondold meg jól mit teszel!Mert lehet hogy ott a szigeten elveszel.


Kinek lelke csiszolatlan gyémánt? Máskülönben elveszek? Akkor megnézem mindenképpen! Én tisztának érzem lelkemet, mindig a nemes célokért küzdöttem. Hogy gyémánt-e, lesz-e valakinek, azt nem tudom, hiszen férfiak által birtokolni azt nem hagyom. Egyetlen férfi létezik számomra, Marc, kit elsodort a halál hajója. Minden éjjel megálmodom, a csillaga fent az égen csak nekem ragyog.
Menjünk hát, érdekel a sziget. Legfeljebb elveszek, és örökre a szerelmemmel együtt lehetek!

Szóval vállalod!A kockázat nem kevés,hisz kalózaid mindened,a tét,és most feltennéd csupán halott szerelmedért?Az ott csupán illúzió,a sziget csak játszani fog veled,átjárja majd tested és egész szellemed,de nem csak neked nézz közül most,itt rajtam kívül mindenkinek.Ott látod majd mit jelent az idő. Mert azt érzékelni nem fogod,lehet csak percek lesznek,a hosszú évek,és lehet hogy a hosszú évek,csak percek.Ne döntsd el egyedül kalózaidnak tudniuk kell,hisz vezetőjük vagy,és nem is akármilyen.Ott viszont ők is ellened fordulhatnak.Ismered őket,vágyaikat,gondolataikat?Lehetsz te is ott áldozat.


A sziget és a misztikum vonz..Nem félek, hiszen kalóz vagyok..Matrózaim életét nem kockáztatom, önszántukból jönnek velem, a kaland és a kincsszerzés lételemem. A kincsekből ők is részesülnek, ezért vannak velem, bátrak és elszántak, engem szolgálnak. Halott álom? Hogy mondhatsz ilyet! Ha szellem vagy, Neked tudnod kell. A lélek örök, csak a test hal el, s újra együtt leszek Marc-kal a lélekközösségben. Földi életem itt nélküle mit sem ér, menjünk, nézzünk szét a szigeten, és legyen örömünk a kincseké...

A szigeten minden csak vízió,de ha akarod Legyen!Lásd a sziget közelébe érve hogy fog kavarogni bennetek minden érzelem,s vonz magához,úgy fogja elönteni a szívedet mint csecsemőt az anyatej.Nem fogtok érezni különbséget fent lét és álom között,ha engem látsz tudd hogy ébren vagy!
Mert az álmaidban nekem nincs hely,csak akkor mikor alaktalan vagyok.Tudom erős vagy,és okos helyén a szíved is.Most hajód kiköt itt,hisz minden embered vágya a part mint most a tied is.Én maradok vigyázom hajód,így tudom visszatérsz!Életet életért,békét békéért,ezek az alapok.A kincs te vagy!
Itt meg fogod találni ha mást nem önmagad.Kalózom már nem hallja e szavakat és legénységével együtt tűnik el a sziget fái között,melyek új kalandokat rejtenek.


A szigetnél nem voltál velem. Eltűntél itt hagytál, engem , s legénységem. 3 hete vagyunk itt a szigeten. Csak köd, homály, kincs sehol, hideg van és reszketek.Önmagam talán meglelem, s Marc-ot, kit fél éve keresek...szellem vagy, miért nem voltál velem?