Nem tudok aludni. Beférkőztél a tudatomba. Benne vagy minden egyes gondolatomban. Állandóan egy képet látok magam előtt, és csak ezt szeretném: ölelj magadhoz! Érezni akarom a tested melegét, karjaid védelmet nyújtó biztonságát, arcom szeretném vállgödrödbe fúrni, hogy ne láthasd lassan folydogáló, égető könnycseppjeimet. Érezni akarom minden egyes szívdobbanásodat! Érezni, ahogy lelkünk egymáshoz simul, és hangtalan násztáncba kezdenek.
Ahogy belibbentünk egymás életébe, már akkor éreztem valami különleges, megmagyarázhatatlan vonzást. Nem figyeltem rá eléggé, nem foglalkoztam vele, és hagytam elhalványulni. De a lelkünk mást akar. Úttalan utakon keresi egymást. Szinte már fáj, úgy sóvárog utánad. Félek... Félek, hogy elriasztalak, és ezáltal elveszítelek! Nem akarom! Olyan jó ez az érzés. Néha már szinte elviselhetetlenül fáj a hiányod. Mintha kiszakadt volna lelkem egy darabja.
Ne menj el...Nem mehetsz el...
Mint egy örvény, valami mindig visszahúz Hozzád. Ha angyal lennék, gondolkodás nélkül leugranék Érted.
Mert....Te vagy minden szívdobbanásom.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése