Egy éjszaka története

Késő este volt, már jócskán besötétedett. Az országúton is csend honolt, csak néha egy- egy kocsi suhant el  a céljához igyekező autó mellett. A nő az "anyósülésen" elszenderedett. Fülébe helyezte MP3-ja füldugóját, és már nem hallotta  a zenét. Elaludt. A férfi csendben és nyugodtan vezetett az éjszaka sötétjében. Hagyta, hogy kedvese aludjon, bár jobban szerette ha beszélt hozzá. Fárasztó napjuk volt. Az éjszaka csendjét hirtelen fékcsikorgás, majd hatalmas csattanás törte meg. Üvegszilánkok repkedtek össze- vissza. A nő érzékelte a csattanást. Kinyitotta a szemét, de csak egy hatalmas, sötét vasdarabot látott előttük, utána elájult.
Férje öntudatánál maradt. Látta elájuló kedvesét. A nőt akit szeretett, és mindig is szeretni fog. Tehetetlenséget érzett. Nem vesztheti el.. Nem halhat meg a felesége! Így nem! Értelmetlen és ártatlan halál lenne! Kikapcsolta az ájult nő biztonsági övét és gyengéden rázogatni kezdte az üvegszilánkokkal takart nőt, akinek mindenhonnan folyt a vére.
-Úristen!- nyilalt a férfibe,.Nem halhat meg! Szólalj meg! Nyisd ki a szemed, ébredj fel!- kérlek- kiabálta a férfi kétségbeesetten.
A nő nem látott. Nem gondolkozott. Lepergett előtte az élete. Képek. Látta újra halott szüleit. Kislány volt. Felnőtt. A gyermekei: a lánya, aki mindig feleselt, és a kisfia, aki alig volt hat éves. Ártatlan kis kerek képe. Kinyitotta a szemét. A belső sötétség megszűnt. Tekintete találkozott férje riadt szemével. Próbált megszólalni, de nem bírt. Nem kapott levegőt. Férje lábával kirúgta a beszorult ajtót. Már ő is tiszta vér volt. Fejéből és kezéből ömlött a vér. De menni bírt. A lábai nem sérültek. Kisegítette az autóból vérző feleségét. Akinek szeméből patakzott a könny. Ahogy a nő kiegyenesedett, gurgulázó hangok törtek fel belőle. Majd megszólalt...újra élt...
-Mi történt?
-Balesetet szenvedtünk és az elkövető tovább ment. Férje kiállt az útra, és kezével integetett, majd szitkozódott a lassan haladó traktor után..A nő behajolt az autóba. A szilánkok tömkelege között megtalálta a mobiltelefonját. Fázott. A ruhája már tiszta vér volt. Kezéből és orrán- száján folyt a vér. Itt vérzek el, mint egy állat, az úttesten az éjszakában, a sötétségben- gondolta. Nekem ennyi jutott..
A traktor vezetője visszajött. Meglátta a vérben úszó nőt, és csak azt hajtogatta:
-Én ezt nem akartam! Nem tehetek róla!
Hirtelen a semmiből elővillant egy csillogó autó. Lefékezett két férfi szállt ki belőle. Az egyikük a vérző nőhöz lépett.
-Orvos vagyok. Melyikük sérült jobban?
A nőt vizsgálta meg.
-Dr. Úr, az állkapcsomat nézze meg, először- kérte a nő. Az nagyon fáj, szerintem kiszakadt.
-Miért azt?- lepődött meg az orvos.
-Mert nincs félmillió forintom új fogsort csináltatni.
-Nem szakadt ki, nyugodjon meg.
A nő nyugodt volt. Csak a gyermekei..Hogy mondja meg nekik, ha kórházba kerül...? Nem törődött a fájdalommal, és a vérrel sem. Csak fázott. Remegett. A saját vérében.
-Hol fáj?
A nő a bal oldalán mutatott egy fájó részre.
-Itt nagyon. Borzasztóan. Talán leszakadt a lépem?
-Reméljük, nem- közölte az orvos. A bordája, az tört el. Nem tudni pontosan hány darab. Az orra eltört, azon nem tudok segíteni. A nyakán nyílt sebek.. A belső sérüléseket csak a röntgen fogja kimutatni. Csak tudnám, honnan jön magából ez a sok vér? Ááá a keze. Mindjárt bekötöm. Bekötözte a nő kezén lévő vérző sebet, majd hívta a mentőket és a rendőrséget. Ezután a  férfi sebeit vette szemügyre. A homloka kiszakadt, onnan spriccelt a vér. És a könyökcsontja is. Érszorítót tett fel. A mentők megérkeztek. Kórházba vitték a  sérülteket. Elvégeztek félálomban minden vizsgálatot. Szerencsére az orrtörésen, bordatörésen,  a nyílt sebeken , zúzódásokon kívül nem volt más  sérülés. Így hazamehettek. A hazaút bonyolult volt. A kocsi totálkáros lett- a roncstelepen kötött ki. Hajnalban mentőt nem adtak, így sérülten menjenek haza ahogy akarnak.
A házaspár hazaért. A gyermekeket elvitték a nagyszülők magukhoz egy napra. A nő folydogáló könnyei közepette  kiszedegette a sok- sok üvegszilánkot és lemosta a vért, amit a kórházban nem tettek meg.
Csak annyit mondott: Istenem, miért én, soha nem bántottam senkit!


A nő csak évek múlva értette meg, hogy akkor ott az éjszaka sötétjében lélekcserén esett át......