Szavak, vagy valóság?

Szeretlek Te dinnye és majd belehalok, ha nem írsz nekem és nem szeretgetsz és nem simogatsz meg és nem hallom, hogy levegőt veszel és nem hallom, hogy itt dobog a szíved az enyémmel együtt és nem csókolsz órákon át és nem fogod a kezem és nem szoríthatod az orrod az arcomhoz és
nem ülhetsz az öledbe és nem szeretkezhetek Veled, és nem kiáltasz rám, ha butaságokat csinálok! Nem akarok elmenni melletted!! Nagyon-nagyon szeretnék a szemedbe nézni!!!És most rohadtul ideges vagyok! Egyrészt, mert elment egy szép és romantikus levelem a sunyiba, más részt mert gátlástalanul vágyom utánad...

Mi is a szerelem? Egyfajta szeretet. Szeretni sokféleképpen lehet: plátóilag, vágyakozva, óvón, féltőn, barátilag, odaadással, elfogadással, vágyakozva...stb.
Akik közel állnak hozzám, valamilyen szinten szeretem őket. Mindenkit másképpen.Vannak akik hetente , havonta írnak, éppen amikor eszükbe jutok. Ez nekem furcsa, mert én gondolok rájuk, és írok, írnék nekik naponta. Tudom, itt jön az elfogadás, hogy fogadjuk el feltétel nélkül, amilyenek, ne várjunk el a másiktól semmit. De mi a  büdös francért mindig én alkalmazkodjak? Miért nyeljek én mindig, hogy rendben, örülök, ha írsz, akkor, és amikor akarsz. Nem! Nem örülök. Nem nyelek egyet, hogy minden rendben, mert ez nincs így jól.
Aztán vannak barátaim, akik lelkisen, lélekkel írnak. Őket én is így szeretem- lélekkel.
És vannak, akik vágyakozva. Persze, jólesnek ezek a szavak, mert nő vagyok, aki vágyik a gyengédségre, a törődésre. De hogyan lehet vágyni egy emberre, akit nem is ismerünk a valóságban? Mégis mosollyal tölt el, ha meglátjuk a  nevét, el kezd hangosabban verni a szívünk, és elönt a melegség. Ez a kötődés, én így hívom. Kötődni valakihez csodás dolog. Olyan megmagyarázhatatlanul jó érzés. De meddig tart? Mert előbb-utóbb az egyik fél beleun a fizikális lét, az érintés, a hallás, a tapintás hiányába, és lép, eltűnik. Ha megszakad a kötődés, fáj. Rohadtul. Itt jön Osho tanítása: engedd el, köszönd meg neki a szép órákat, és lépj tovább. Persze, mintha ez olyan könnyű lenne! Hiszen bennem él, itt van minden gondolatomban.


Én is ezt érzem. Szeretlek, mert vagy, mert törődsz velem, mert figyelsz rám..látni akarom a  szemeidet, elveszni a tekinteted mélységében. Itt dübörög bennem: akarlak!!