2012. július 7., szombat

Légyott




Mary megkereste a kutyát, és a Georgh által tákolt kis kocsival letolta az üdítőket a forráshoz. Jó erős kötélen belógatta azokat a vízbe, rögzítette, hogy ne sodródjanak el. Közben gondolt egyet.Ledobta a ruháit és bement a vízbe. Benitó is bement vele. A víz kellemesen hűs volt. Nem merészkedett beljebb, csak a szélében pancsikolt. Fél óra után kilépett a vízből és visszament a házukba.
A gyerekek is elszunnyadtak.
-Megyek segítek a csónakjavításban- közölte férjével.
-Rendben, úgy jobban fogok haladni, és Georgh kisímított egy vizes hajtincset Mary arcából. Csak nézte a nőt.Szerette. Nagyon. Neki soha többet nem kell más nő.Történjen akármi, ő az életét is odaadná Maryért.
-Fürödtél, Drága?
-Igen. Megmártóztam a vízesésben. Olyan jólesett. Férjének elég volt ennyi. Elképzelte, amint felesége pancsol a vízben.Megkívánta. Lágyan megérintette a nő két vállát, majd megcsókolta.
-Gyere-és magával húzta a nőt a titkos búvóhelyükre, amiről csak ketten tudtak. Nagyon jól elrejtették a dzsungel belsejében háncsokkal álcázva. Georgh lágyan lefektette kedvesét a növényekből készült fekvőhelyre. Levette róla "alig" ruháját, és végig csókolta minden porcikáját. Ajka elidőzött a nő mellein. A kemény ágaskodó bimbókon.Nyelve külön kis csatát vívott velük.Majd haladt a köldök felé, és lefelé.Mary felhúzta, majd szétnyitotta lábait, hogy férje jobban hozzáférjen.Nyelve megérintette a nő szeméremdombját, majd megtalálta a legintimebb pontot. Mary kéjesen felnyögött.Szíve így is hevesen vert. Férje folytatta kis játékát,amíg Mary el nem jutott a csúcsra. Utána hirtelen és keményen beléhatolt. Majd ki-bemozgott benne. A nő szorosan átölelte Georghot. Ujjaival végigszántotta a férfi hátát.Majd ajkaik is egymásra találtak.
Lábaival átkulcsolta a férfi derekát, hogy jobban, mélyebben befogadhassa őt. Már nem figyelt semmire.Csak a testét betöltő érzésekre koncentrált. Próbált csendben lenni, de a sóhajokat, és apró nyögéseket nem tudta visszatartani. Együtt jutottak el a csúcsra. Pihegve feküdtek egymás mellett.Mary ujjai a férfi mellkas-szőrzetével játszottak.
-Mennünk kellene. A gyerekek kereshetnek bennünket- szólalt meg Mary. Meg így nem lesz kész a csónak.Georgh felsóhajtott.
-Pedig én újra akartam kezdeni. Szeretném, ha lovagolnál rajtam.Újra akarlak. és Georgh a lány testére gördült. Mary alig kapott levegőt.
-Hát..jó, akkor cseréljünk.
És lovagolt a férfin.Először óvatosan, szokva az alatta lévő férfit. Utána egyre gyorsabban. Patakokban folyt róla a víz. Már megszűnt létezni, egyre gyorsabban kapkodta a levegőt és nyargalt, majdnem az őrületig. Miután visszaállt a normális légzésük, feltápászkodtak. Rámosolyogtak egymásra, majd elhagyták a búvóhelyüket.
A gyerekek a parton voltak a csónak körül, amit apjuk bővített. Próbálták kitalálni, hogy hova mennek majd délután.
-Merre voltatok, már keresni akartunk benneteket?- csattant fel Georghi.
-Próbáltunk a csónakhoz megfelelő anyagot keresni- rögtönzött az apa.
-De nem hoztatok!
-Mivel nem találtunk megfelelőt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése