2012. június 24., vasárnap

A másik oldal...





Egy mosollyal kezdődött az egész...
és egy könnycseppel ért véget...:(






Amikor valaki elhagy, ne reménykedj és várj, hogy visszajöjjön. Érezd jól magad és mondd, hogy "Köszi, hogy esélyt adsz, hogy találjak nálad jobbat.";)






 Érdekes mikor annyira szeretsz valakit, hogy mindent megteszel érte. Elhagyod a büszkeséged, mert futsz utána. Az önbizalmad, mert úgy érzed sose tetszel neki. Az önbecsülésed, mert hagyod magad porig alázni. És mikor kinyílik a szemed, észreveszed, hogy ez így nem jó. Nehéz helyzet! Mert akármit csinál, vagy nem csinál teljesen mindegy, akkor is szereted.







Mindig ezt kerestem: a másik felemet...Valakit aki mellettem a legjobb, valakit akinek én vagyok a legjobb, valakit aki mellett önmagam lehetek.♥



Néha vidám vagyok és pattogós és dumálós…néha csöndes, nyugis és visszahúzódó… Néha nagyon vágyom rá, hogy velem legyen valaki, néha élvezem, hogy egyedül vagyok. Néha azt szeretem, ha hangosan szól a zene, néha jó a csönd. Néha nagyon boldognak érzem magam, néha teljesen elveszettnek. Néha szeretem a színes dolgokat, néha csak a fekete tetszik. Néha a saját világomban élek, néha rájövök, hogy amit elképzeltem, sajnos nem létezik. Voltam hű és hűtlen, hol gazdag voltam, hol nagyon szegény…voltam bátor, bár néha féltem, de soha senki ne mondja rám, hogy nem az álmaimnak éltem.:






így ; ~ fiú : szeretlek !
lány : üres szavak , bizonyítsd be : kürtöld világgá !
* a fiú odamegy a lányhoz , és a fülébe suttogja *
lány : nem értelek , ezt meg most miért csináltad ?
fiú : mert nekem te jelented az egész világot :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése