A reggel ma kipihenten köszöntött. Ha dolgozok, akkor nem nagyon bírok tovább aludni, mint az átlagos felkelési idő. Nem süt a nap, borult idő van, de hideg sincs. Az ilyen Őszt, mondjuk majdnem szeretem. Kicsit kisüt a nap, akkor mindjárt jobban érzem magam. Azt mondják az időjárás kutatók a november végig ilyen lesz...Jó lenne...aztán a december olyan amilyen, csak ne legyen hideg! Mert azt nehezen viselem! S ha ilyen enyhe telünk lenne megint, akkor spórolnánk a fűtésen- fél nyaralást. Túl vagyunk a Mindszentek ünnepén, s a körülötte levő hajszán, fájdalmakon. De talán még mindig itt van mellettem a múlt nyoma...még mindig fáj... a szülőket elveszíteni majdnem egyszerre , nagyon fájdalmas dolog, s nem mindenki épen dolgozza ezt fel. Nekem is nehéz volt..s anno sokat sírtam- miattuk. Ma már ritkán könnyezem, az élet megedzett. Nyár óta lettek új ismerőseim, valós és virtuális személyek is...Hogy mekkora a különbség a két világ között! Feltehetném a kérdést: Melyik jobb? De nem teszem fel....mindkettő más...mindkettőnek megvan a saját szépsége. Az elsőt fizikális tapasztalatokkal: látás, hallás, érintés, beszéd- éljük meg, míg a másodikat csak gondolatban s a képzeletet hívjuk segítségül. De jó hogy ez utóbbi is létezik, mert teljesebb így az életem....
Varga Patrícia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése