Ablakomon jégvirág van
Nem lakik ő az imámban.
Hideg, mint az árva lélek
Nem teszek mást, csak épp nézek.
Nézem szirmát a virágnak
Az, mit adhat a világnak.
Hideg szülte éjszakába,
Hideg volt az éjszakája.
Reggel a Nap melegíti
Az ablakon hagyja sírni.
Szegény pára hull a könnye
Elolvad ő egy-kettőre.
Üveglapon folyik könnye,
Virágeső hull a földre.
Napsugárban lelke olvad,
Kérdem én azt, hogy te hol vagy?
Lelke pára ül a fára
Egymagába nincsen vágya.
A jégvirág könnye olvad
Nem kérdezem már, hogy hol vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése