MINDENNAPI ÉLETÜNK SORÁN sűrűn előfordul az a szituáció, amikor véletlenül kiderül egy ismerősünkről, hogy ismeri egy másik ismerősünket. Egészen addig a percig nem is gondoltuk volna, hogy kettejük között rajtunk kívül lenne más kapocs, de általában ennek az ellenkezője igaz – mindenki megdöbbenésére. A 20. század második felében több kutató is foglalkozott az emberek közötti kapcsolati hálózatok feltérképezésével.
Ezen
kutatások szolgáltak alapul a Kis világ probléma feltárásához, majd a
“Hat lépés távolság” elmélet megszületéséhez. Az elmélet szerint a
Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon
keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. Tehát a
mindennapi életre lefordítva ez azt jelenti, hogy bárki maximum 5
emberen keresztül el tud jutni bárki máshoz a Földön, legyen az egy
jamaikai halász vagy egy japán bróker. Hihetetlennek tűnik az állítás,
de minden jel arra mutat, hogy van benne igazság. Az angolul Six degrees of separation–nek nevezett elméletet Stanley Milgram amerikai szociálpszichológushoz kötik, de ez tévedés, ő sosem használta ezt a kifejezést.
„Meg kívánjuk tudni, hogy két – véletlenszerűen kiválasztott – személy között hány ismerősön keresztüli kapcsolat szükséges ahhoz, hogy zárt lánchoz jussunk. X nem ismeri Y-t, de ismeri A-t, aki ismeri B-t, aki ismeri C-t, aki viszont D ismerőse és aki Y főnöke, felesége, professzora vagy valami hasonló. A fentiek közötti kapcsolatok száma jellemzi azt a világot, amiben élünk. Minél kisebb ez a szám, annál kisebbnek tekinthető a világ.”
Nos..a fenti bevezető után rátérek az én életem bűvös hatosára. Amióta itt vagyok a virtuál világ rugalmas tagjaként, hat ember van(volt) aki egy kicsit közelebb került az életembe. Miért pont hat? Nem tudom..talán jelentősége van a hatosnak, mint bűvös számnak az emberi kapcsolatok elemzésében. Ahogy a cikk is sejteti minden ember életében hat ember van, lélek, létezik, akik valahonnan ismerik egymást. A hat ember, akit említettem, nem (mind)Magyarországon él, és mégis jól elvagyunk egymással. Gondolataink nagyjából azonosak, érezzük a másik hangulati hullámzásait, mintha valamilyen láncrendszerben(láthatatlan szálon össze )lennénk kötve. A lényeg az, hogy az életemben megvan ez a hat ember. Megtaláltam, vagy ők engem. És jól működik a zárt lánc. Egy ember kivált, önszántából. Olykor a láncból is leesik, kiválik a szem. Ez nem baj, meg lehet javítani. Addig az én személyem zárja a kört, és így is megvan a zárt bűvös hatos világa:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése