Annyit olvastunk, írtunk már a birtoklásról, de mindig előjön ez a téma.
Most egy kicsit más oldaláról közelíteném meg. Valamilyen szinten minden ember birtokló. Valamit és valakit mindannyian birtokolunk. A házunk, a kocsink, az ágyunk, a számítógépünk, a könyveink, a szerelmünk, a gondolataink..ezek mind a birtoklást támasztják alá. Az ember bizony birtokló lény. Nemcsak tárgyakat, hanem embereket is birtokol. Jó dolog-e a birtoklás? A legtöbb ember próbál vigyázni a tulajdonában lévő dolgokra, tárgyakra. Miért? Annyira fontosak az anyagi javak? A ház, az autó, ékszerek, pénz..stb. Régen nem volt autó, nem volt számítógép, nem volt mobiltelefon, és mégis boldogok voltak az emberek. Sőt! Sokkal nyugodtabbak voltak, mint most. A vagyonszerzés, az anyagi javak utáni vágy váltja ki a felgyülemlett stresszt az emberekben? Részben igen. De vannak ennek más összetevői is. Az, hogy személyes szükségleteinket kielégítő tárgyakat birtokoljuk, az rendben van, mert ezért küzdünk, ezekért dolgozunk. De elárulom a boldogság nem ettől függ. Dehogy a társunkat birtokoljuk , az jó dolog-e? Amint belépünk egy kapcsolatba, azonnal valamilyen szinten el kezdjük a másikat birtokolni. és a lélekszárnyalással is birtokolunk, mert magunkkal visszük, velünk van, abban a pillanatban rendelkezünk a másik lelkével. A birtoklás(nem jól hangzik), de elengedhetetlen létezője földi életünknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése