Egy kis történet

Ez a történet jó példa arra, hogy csak hagyni kell, hogy legyen..Mindenki megkapja, amit érdemel...
Diána 21éves lány volt. A közeli városkában dolgozott. Mindennap bejárt a busszal a munkahelyére.
Már ahogy elvégezte a középiskolát, rögtön dolgozni kezdett. És persze 21évesen férjhez is ment középiskolai szerelméhez. El kezdték kialakítani közös kis életüket. Vettek hitelre egy félkész házat, hogy azt majd szépen befejezik apránként. Az évek teltek. Két évre rá megszületett a fiúk, Tamás.
Diána otthon volt gyes-en, így a főzés, takarítás mellett volt ideje bőven.Egyre többet járt hozzá a  férje barátja, néha olyankor is mikor a kedves férj nem volt otthon. Annyira elmerült a barátságuk, hogy Dia éjjel beengedte őt az ablakon, amikor a kedves férj aludt. Nos, a férfi, nevezzük Ottónak, beadta a hiszékeny nőnek, hogy orvosi papírja van, nem lehet gyermeke- így nem vigyáztak. Dia teherbe esett. Közölte férjével, de azt nem, hogy a gyermek kitől fogant. A férj örült, mentek együtt babakocsit, kiságyat nézni..stb. A fiúcska megszületett. Boldogok voltak. Csak ahogy nőtt, nem a férjre hanem a barátjára hasonlított, letagadhatatlanul. A nő bevallott mindent, a férj azonnal beadta a válókeresetet. Elváltak. Diát a szerető nem vállalta fel, így az visszaköltözött a szüleihez. Majd pár év elteltével Ottó, a szerető megkereste. Költözzenek össze, vegyenek házat hitelre. Így is tettek. A férfi zsarnok volt. Ivott, nőzött, úgy bánt Diával, mint egy kutyával. Dia tűrte. Tudta, ez a büntetése, amiért ezt tette. Beíratkozott iskolába, hogy minél kevesebbet legyen otthon. Ott összetalálkozott régi évfolyamtársával, akivel sokat beszélgettek. Egyre mélyebben. Dia csak tűrte férje undorító viselkedését. Nem akarta elhagyni. De egyszer csak nem bírta továb, betelt a pohár, elköltözött. Vissza a szüleihez. A régi iskolatárssal találkozgatott. Nos, a napokban találkoztam vele. Kisimult, kikerekedett, látszott rajta, hogy nyugalomban él. Elmesélte összeköltöztek, Andrissal és boldog. Elmosolyodtam, és örültem a boldogságának. Hazaérve elmeséltem a férjemnek, akit ugyancsak meglepett a történet. Rákérdeztem. Neked kellett volna  a nő? Dolgos, házias, rendes.
-Hát..rendesnek nem olyan rendes azért, ne felejtsd el mit csinált, amíg a férje aludt. Nekem nem kellett volna, mert bármikor megcsinálhatja újra bárkivel....