2013. január 12., szombat
Vélemény
A Voice-t nézve ez jutott eszembe erről a dalról. Milyen szép..mély és megható. Valahogy most én is így érzem magam. Nos, Malek Andinak nem ez jött le Pál Dénes előadásmódjáról. Ő Le József Attilázta. Hogy ezt nem így kell előadni, hanem mosolyogva, lálálá, és a piros autóra gondolni mindig. Hát..nem tudom..nekem egyáltalán nem a heherészős stílus jut eszembe erről a dalról és a szövegéről. Inkább az elmélyült József Attilás stílus.
Ott állok az úton..csend van. Alig van forgalom...Nincsenek gondolataim, csak állok az út szélén...magányos vagyok, a lelkemben üresség..és csak várok. Megáll egy kocsi. A férfi kihajol. Megszólít. Elvisz, ha akarom. Én nem akarom. Tagadólag megrázom a fejem..letörlöm lassan folydogáló könnycseppjeimet...
És nem várom vissza az autót...de valakit igen:DDD
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése