Mingli

A szó jelentésén magam is meglepődtem. Sőt. Nevettem. A magyar szóhasználatban ez a szó nem létezik. Egyik kedvenc ismerősöm fejéből pattant ki .
Régebben feltettem egy kérdést, kinek jobb: aki szingli vagy aki családos?
Mindkét oldalnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A családosok többnyire összetettebb, felelősségteljesebb, pörgősebb életet élnek. Hiszen nem csak magukért, hanem a gyermekekért, a párjukért is felelősek. És ugye mind ez lemondásokkal jár.
Ellentétben velük a szinglik, vagyis az egyedül élő emberek, szabadabbak, nem felelnek magukon kívül senkiért, de nem kapják meg azt a szeretetet, amit a gyermekek nyújtanak.
Egyik este ismerősöm itt poénkodott nekem. Ő lökött is tud lenni. Akármilyen fáradt, mindig ír nekem valami viccet, poénos történetet, humoros szöveget. Ő ilyen. Én nem szeretem a vicceket. Nem is nagyon értem őket, valahogy ez kimaradt az életemből. Ritka az a vicc, amelyen én nevetek.
A lényeg nem ez. Mit takar a mingli szó? Átmenet a szingli és a családos állapot között. Ahogy beszélgettünk ezekről a témákról, beírta nekem, ő mingli akar lenni. Aranyközépút. Horatius vetette fel az elméletet. Lényege kerüld a szélsőségeket. Sokan megvétózták a létezését.
Filozófia órákon tanultuk: valamit vagy szeretek, vagy nem. Egy dolog vagy fehér vagy fekete. Vagy élek, vagy meghaltam. Köztes állapot nem létezik. Nos, én nem így látom. Valahol magamban érzem, keresem a létezését. Mert ha nem szeretek valakit, attól még elfogadom a létezését. Valami nem fehér, és nem fekete, de lehet szürke- amely mindkét színt magába foglalja.
De a mingli szót a párkapcsolatra levezetve. :van is családom, meg szingli is vagyok? Talán létezik: nyitott házasság.
Nézzük mit mond erről a wikipédia:


Az arany középútról: Az arany középút mítosza azt tanácsolja, kerüljük a szélsõségeket - arról azonban semmit sem mond, hogyan dönthetjük el objektív módon, hogy mi számít szélsõségnek.



A szélsõség ugyanis relatív fogalom - míg neked a nácizmus szélsõségnek számíthat, egy náci számára ugyanez az arany középút lehet, pl. a puszta elõítéletesség és a Föld lakosságának teljes megsemmisítése között. Mivel hasonló módon középúttá tehetõ bármi - csak meg kell jelölni, hogy minek a közepét keressük -, mindenki nyugodt szívvel az "arany középútra" hallucinálhatja magát. A "tartózkodj a szélsõségektõl" ílymódon teljesen semmitmondó felszólítás; leginkább úgy értelmezhetõ, hogy "ne nagyon gondolj mást, mint amit én gondolok".

Pusztán az elvet vizsgálva, kiderül, hogy nem old meg semmilyen kérdést - csak kitolja a problémát egy másik szintre. Ahelyett, hogy egy követendõ utat választanánk ki önkényesen, bevezetünk egy felesleges lépést, és kettõt - vagy többet - választunk ki teljesen ugyanilyen módon - majd ezek segítségével számoljuk ki a követendõnek tartottat. Így egy választás helyett többre van szükségünk - és egyik se jobban megalapozott, mint az eredeti volt.
Hm...ez megint másképpen fogalmazza meg az aranyközépút jelentését.
Legyünk minglik? Nem hinném, hogy én képes lennék rá. Bár a monogámia is elég ingatag fogalom:-)))