Annyira jó érzés ébredés után még maradni. Még egy kicsit feküdni szerető ágyam ölelésében. Csak nézni a semmibe, nem gondolni semmire, csak feküdni és élvezni magát a semmit. A létezést.
Főleg délután...mert reggel feladatok sorozata vár. Várja, hogy elvégezzem őket, ha nem dolgozok...ha meg igen, akkor is várnak rám, ha hazajövök...
De minden délutáni alvás 5 perccel hosszabbítja meg az életünket( az orvosok szerint). Szerintem is...ugyanis az alvás során megpihen az agy, a test, és regenerálódnak a sejtek.
Mindig is szerettem (volna) délután aludni, de ezt csak ritkán tehetem meg...
Ma...ma aludtam 1, 5 órát. Ki kell pihennem a két hetes koránkelést..és álomba ringattam magam...mélyen aludhattam, mert semmire nem emlékszem...csak azt, hogy olyan jó volt aludni..és meredtem a sötét szobába, hallgattam a feltámadt szél viharos zúgását, a macskák párzási rituáléját(ált. az ablakom alatt)..és nem gondoltam semmire...nem éreztem a testem, semmit..csak azt, hogy nem akarok, nem tudok még felkelni...mert annyira jó ez az állapot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése