Az összes könnyemet
Minden reggel a tudat lassan
Minden reggel a tudat lassan
ébresztget,
Minden reggel a gondolat
Érted ébred fel
Minden reggel érzem a rettenetes
hideget, hogy megint egyedül vagyok
S csak áhítanám a test- meleged.
Minden reggel szembesít a rideg
valóság, Te ott , én itt, puhán átölel
az ágy, de lelkembe mar a hiányod
okozta magány.
Minden reggel Érted könnyezem
Szeretném, ha egyszer forró
csókjaiddal az idő végtelen lassú
vánszorgásával lecsókolnád
az összes könnyemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése