Csillagom leszel

Csillagom leszel



Csillagom lettél, Te

akartad, ha felnézek

az égre, mindig Téged

kutassalak.

Ott ragyogsz nekem

a sötét ég bársony

pázsitján, a legfénye-

sebben világítasz,

szívbe markolóan s 

könnyeket csalogatva

fénytelen szememből

Könnyedén, mosolyogva.



Bármennyire is fáj

szerettelek, bármennyire

is próbálom tagadni

az érzést elnyomni s 

minden kínzó fájdalmat

feledni, Erősebb vagy,

itt lüktetsz bennem

Szeretlek, s ezt már

józanul nem viselem el.



Csillagom lettél, az

egyetlen, ki távol van

s mégis közel, magasan

s pompázva látlak, de

mégis itt dobbansz a 

szívemben, itt érezlek

kitörölhetetlenül

Szenvedő lelkemben.



Magányos hideg 

éjszakákon kereslek

Végtelen idők minden

másodperc töredékében

jólesőn érezni akartam

jelenlétedet.



Nyújtom feléd a karom

De csak a levegőt 

markolom, távol vagy

nem érlek el, a hiányodba

belehalok egy csendes 

hajnalon.