Vagy nevezzük inkább a gondolat hatalmának? Minden a gondolat által kel életre, növekszik, létezik, függ tőle, alakul..stb.
Tényleg ekkora hatalma lenne a gondolatnak? A gondolat lenne mindenek felett?(földi életünkben)
És a lélek? Vajon a léleknek alárendelt szerepe van a gondolattal szemben? Azt állítjuk, a leghatalmasabb érzelem a szeretet. A szeretet a lélek kiváltsága. A szeretet- érzéssel a lélek rendelkezik. A szeretet van, létezik és nem függ a gondolattól. Ez valóban így lenne? Akkor hogyan tud együtt működni a tudat és a lélek?
Minden az agyban dől el..akarunk valamit vagy sem? Gondolok rá, vagy nem? Ahhoz, hogy érezzek valamit valaki iránt, először rá kell gondolnom, fel kell idéznem őt magamban és utána önt el az érzés...
Hm..bölcs tanítóm(Csak- Illúzió)mondta mindig:"Vonatkoztass el, ne gondolj rá! Ha nem gondolsz rá, akkor nincs. Számodra nem létezik." Ezt aztán nehéz volt megértenem, és alkalmaznom a valós életemben.
Talán ezért viselem el mostanában a fájdalmakat. Ami fáj..egyszerűen nem gondolok rá. Aki már nincs(számomra) az nem fáj, nem létezik. Ő sem..és az érzés sem többet..működik! Hurrá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése