Néha...
Néha
nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni, hogy besétáljon rajta a
legnagyobb álmunk. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság,
talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát,
aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az
egészség, fölszabadítva testünket a folytonos kíntól. Csak ne felejtsük
el nyitva hagyni az ajtót, hisz mind várunk valamire! Mindannyian
álmodunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése